Összegzés

Az olvasott szakirodalom alapján képet kaptam az ország területén végzett hasonló kutatásokról. Hipotézisemet ezek alapján állítottam fel. A boszorkányokon kívül az általam megkérdezett emberek nem ismertek más mitikus lényeket, ellenben a hasonló kutatásokkal az országban, ide értve a közeli Zagyvarékast és Jászladányt is.

Adatközlőim generációja (1903-1930 között születtek) sok mindent már csak szüleitől hallott. Ők az utolsók, akik gondolataiban, tapasztalataiban - még ha nem is teljes egészben - élnek régi emlékek. Kicsi gyerekekként találkoztak a beszélgetésekben említett boszorkányokkal, gyógyítókkal, akik azokban az időkben már öreg asszonyok és öregemberek voltak.

Nagyon örülök, hogy 1998-ban elkészítettem az interjúkat, mert azóta a megkérdezett személyek egy része meghalt, más részük fizikai-szellemi állapota leromlott. Minél fiatalabb a megkérdezett korosztály, annál kevesebb információval tud szolgálni a témáról.

A problémakör nagyon gyors kutatást igényel, mert 5 év múlva már nem lesz mit kutatni. Sajnos én is későn kezdtem hozzá. Az utolsó pillanatban. Így még volt rá lehetőségem, hogy a századforduló környékén született embereket kérdezhessek a régi időkről.

Az ősi boszorkányhit és hiedelmek átöröklődése és gyakorlata a II. Világháború után megszakadt. Ennek több oka van. A háború utáni rendszer elnyomott mindenféle "vallási" tevékenységet. A közlekedés korszerűsödött, a földutakat felváltották a kőutak, egyre több ember rendelkezett gépkocsival, leegyszerűsödött az érintkezés Szolnokkal és a környező településekkel. A község lakói gyakrabban kerültek kapcsolatba más eszmékkel, ez az addig aránylag zárt közösség hitvilágának bomlásához vezetett. A televízió, rádió, internet, stb. elterjedése lehetővé tette, hogy a közösség tagjai más, reális témákkal kerüljenek kapcsolatba. Nagyobb szerepet kapott az iskolázottság. Az emberek kikerültek a régi hagyományokat folytató paraszti közösségből, eszmerendszerből. Megnőtt a földrajzi és társadalmi mobilitás mértéke. Sokan beköltöztek Szolnokra és a környező városokba jobb munkalehetőségek végett. Kiszakadva ezáltal a közösségből, nem volt tovább kinek átadni a régi hiedelmeket, amelyek az idős emberekkel a sírba szállnak.

Kutatásaim során találkoztam két Szolnokon élő modern boszorkánnyal is. Érdekelt mennyire van a modern boszorkányságnak köze a néphit boszorkányaihoz. Nos, a két dolog nem fedi le egymást, bár elképzelhetőnek tartom, hogy a boszorkánynak vagy rontónak tartott személyek is hasonló képességekkel rendelkeztek.