CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
ElőszóHorváth Katalin szakmai életrajza és publikációs jegyzéke
Tabula gratulatoria
Köszöntő írások
Bokor Levente: A három (vers)
Kovács Sándor Iván: Horváth Katalin ünnepére
Tanulmányok
Leíró grammatika, történeti nyelvészet, etimológia
- Balázsi József Attila: Ravasz rókaságok
- Dér Csilla Ilona: A grammatikalizáció "tettenérése" - Néhány határozói igenévből keletkezett, határozóragot vonzó névutónk kialakulásáról
- Elekfi László: A predikatív viszonyok Zsilka János műhelyében
- Ladányi Mária: Szinkrón összefüggések - elméleti, funkcionális és történeti magyarázatok (Megjegyzések a -ka/-ke és -cska/-cske főnévképzőről)
- Mártonfi Attila: Az -é birtokjel névmási jellegéről
- D. Mátai Mária: A belső rekonstrukció kérdéséhez (Ősmagyar kori szófaji változások)
- Németh Renáta: Még egyszer a dulakodik : tülekedik szópár eredetéről
- Salvi, Giampaolo: Tökéletlen rendszerek
- Starčević Attila: Palatalizáció a horvátban és a szerbben: létezik egyáltalán?
- Tóth Lajos Pál: Észrevételek az alanyi és a tárgyas igeragozásról
- H. Tóth Tibor: Újabb adatok a Halotti Beszéd isa szavához
- Zelliger Erzsébet: Módszertani kérdések egy etimológia kapcsán. Még egyszer a Hegymagas-ról
- Dési Edit: A jelentések hálójában
- Gerevich-Kopteff Éva: Szárnyas szavakkal - metaforák változásai
- S. Huszár Ágnes: Az Ifjúsági Magazin nyelvhasználata és stílusa 1981-ben és 2004-ben
- Kemény Gábor: Újabb szempontok és adalékok a körülíró metafora besorolásához
- Kiss Gábor-Kiss Márton: Kísérlet egy szócsoport elemei jelentéshasonlóságának meghatározására
- Nagy Viktor: Hogyan leljünk barátokat a korpuszban?
- Péter Mihály: Lexikai jelentés és stílusérték viszonyáról
- Varga Éva Katalin: Szemünk fénye
- Bécsy Tamás: A nemverbalitás térhódítása
- Beke József: Zrínyi Miklós állatai
- G. Bogár Edit: Személynevet tartalmazó ételneveinkről
- Füssi Nagy Géza: Szuahéli rokonsági rendszer (Néhány szó a terminológiáról, annak eredetéről és használatáról)
- B. Gergely Piroska: A Kiskati becenév és társai Kalotaszegen
- Havas Ferenc: Duns Scotus, a nyelvi realista
- Kabán Annamária: Apáczai a magyar nyelvű tudományosságért
- Kovács Árpád: Szóelmélet és antropológia Wilhelm von Humboldt nyelvszemléletében
- Körmendy Kinga: "Az én nyelv mesterem igen megelégedett velem" - Széchenyi Istvánné magyar nyelvtudása
- Lőrinczi Réka: A XIII. századhoz kapcsolódó hazai és külhoni nyelvszociológiai adalékok
- Márkus Kinga: Személynevek a Shahnamában
- Slíz Mariann: "A stylista formálja a nyelvet, de mi formálja hát a stylistát?"
- Kölcsey magyar nyelvhez való viszonyának alakulása művei tükrében
- Sója Lívia: A magyar és a horvát nyelvű Syrena-kötet
- Stemler Ágnes: Egy nyelvtörténeti szótárkísérlet a 19. század közepén: Mátyás Flórián nyelvtörténeti szótára
- Szíj Enikő: A halzsíros finnugor rokonság és Fábián István (1857)
- Vladár Zsuzsa: A particula terminus Szenczinél és a korai magyar grammatikákban
- Andó Éva: A gyermek nyelvfejlődése és a történetmondás
- Bartha Csilla: Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei
- Boldog Gyöngyi: An analysis of reference formulation in discourse
- Hattyár Helga: Jelnyelvek - Természetes emberi nyelvek eltérő modalitással
- Hegedűs Rita: Nyelvtan a nyelvtanításban - pró és kontra
- Kassai Ilona: Fonológiai rendszer - kiejtési norma - fonetikai rendszer
- Korompay Klára: Magyartanítási tapasztalatok francia anyanyelvű diákok körében: Az általános és a határozott igeragozás kettősségéről
- Koutny Ilona: A fogalomtól a nyelvi kifejezésig
- Lőrincz Jenő: Önjáró gondolatoktól a proverbiumokig a viselkedésmódosításban
- Simoncsics Péter: Gesztusnyelv - nyelvi gesztusok
- Szili Katalin: A kontextus szerepe a deiktikus elemek jelentésének meghatározásában
- Wacha Balázs: Partes pro toto
- Boros Ildikó: Pilinszky János Négysorosa
- Fehér Erzsébet: A "költői kép" és a megismerés - belső nézőpontból
- Hadas Emese: A chiazmus enigmája Rilke lírájában
- Han Anna: Költői szintaxis és képi logika: az azonosító és minősítő mondatok szerepéről Borisz Paszternak költészetében
- S. Horváth Géza: A költői jelképzésről (paranomázia, anagramma, nomináció, metaforizáció)
- Jobbágyné András Katalin: "kimondani az óriás keserűséget"
- Kállay Géza: "The fragrance in your worship's imagination" and "the phantom of our own selves": a Reading of Hawthorne's "Rappaccini's Daughter" through E. T. A.
- Hoffmann's "The Sandman"
- Mózes Huba: Az egységbe szervező távlat (Egy vers értelmezéséhez)
- Oravecz Barna: Rejtett struktúrák Hamvas Béla Karnevál című regényében
- Orlovszky Géza: Jókedv
- Spannraft Marcellina: Egy Reményik Sándor-vers margójára
Előszó (részlet)
Horváth Katit majd' negyedszázada ismerem. Abban az érdekes helyzetben voltam, hogy 1981-ben egyszerre lettem kollégája és tanítványa - aztán az évek során jó kollégák, majd jóbarátok lettünk. Ma nemcsak a szobánk közös - tanárokként sok mindenről gondolkodunk egyformán. De ami Katiban utánozhatatlan: az emberség, törődés és empátia, ami a hallgatókkal való viszonyát a közép- és felsőoktatásban eltöltött évtizedek alatt mindig is jellemezte.
Kati kutatói egyéniségét és szakmai munkáját most nem részletezem: életrajza és publikációs listája magáért beszél - a kiváló tanár mellett a kiváló kutató képét is elénk vetíti. Egyéniségét, emberi karakterét pedig (néhány jellegzetes vonását kiemelve) nálam sokkal jobban megragadja Kovács Sándor Iván szeretetteli iróniával megrajzolt köszöntője/portréja, valamint Dér Csilla és Németh Renáta írásának személyes része. Most inkább ennek a könyvnek a megszületéséről szólnék néhány szót.
A kötet ötletét először Havas Ferinek vetettem fel 2003 kora nyarának egy álmos délutánján az Auguszt cukrászda teraszán, ahová aznap (szokásos hármas találkozónk egyikére) Horváth Kati is hivatalos volt, de valami miatt mégsem tudott eljönni - alkalmat adva ezzel a "titkos összeesküvés" körvonalazódására. Hosszú idő telt el az ötlet felvetésétől a megvalósulásáig, de ez idő alatt bárkinek is beszéltem róla, Havas Ferihez hasonlóan mindenki azonnal egyetértett velem abban, hogy Katit hatvanadik születésnapja alkalmából a legméltóbban egy tanulmánykötettel köszönthetnénk.
Egy ilyen könyv létrehozása nem csekély vállalkozás - társakra volt tehát szükségem, akikkel a szerkesztés minden fázisában megoszthattam a munkát. Dér Csilla és Hattyár Helga személyében (akik valaha mind Katinak, mind nekem kiváló tanítványaink voltak, mára pedig már maguk is szakmabeliek: ígéretes tehetségű fiatal kutatók) nagyszerű segítőtársakra leltem. A sors is a kezünkre játszott: a 2003/2004-es tanév tavaszi szemeszterét vendégkutatóként (Hajdú-ösztöndíjjal) Csilla és Helga munkahelyén, a Nyelvtudományi Intézetben töltöttem, így könnyű volt úgy együttműködnünk, hogy a munkálatok az ünnepelt előtt titokban maradjanak.
Szerkesztőtársaimmal abban állapodtunk meg, hogy Kati egyéniségéhez semmiképpen sem illene valamiféle formális köszöntés. Így a gratulálók, ill. a szerzők köre valóban azokból tevődik össze, akiknek a tiszteletét és szeretetét (legyenek akár barátok, akár kollégák, akár - később gyakran kollégákká és/vagy barátokká lett - tanítványok) Kati több évtizedes egyetemi pályafutása során kivívta. Bár hosszú a névsor - nagyon sok ilyen ember van szűkebb szakterületünkön, a nyelvészeten belül és a társtudományok területén is - természetesen nem gondoljuk, hogy ez a lista valamennyire is teljes. Elnézést kérünk mindazoktól, akik esetleg a mi hibánkból maradtak ki, bár nagyon szívesen köszöntötték volna az ünnepeltet.
A kötet a Katinak ajánlott versen kívül - a sors teljes véletlenének (vagy mégis a számmisztikának?) köszönhetően - éppen hatvan írást tartalmaz, amelyeket nagyobb tematikus blokkokba rendeztünk (leíró grammatika, történeti nyelvészet, etimológia; jelentéstan, lexikográfia, stilisztika; természetes és mesterséges nyelvek, nyelvhasználat, nyelvoktatás; tudománytörténet, művelődéstörténet, névtan; irodalomelmélet, próza- és verselemzés).
A kötet címe ("még onnét is eljutni túlra") Tábor Eszter: A harmadik c. verséből vett részlet. Ez a vers számomra mindig is egy olyan emberi (és kutatói) mentalitást jelképezett, amelyet Katira is nagyon jellemzőnek tartok: a nehézségekkel való bátor szembeszállást, az életúton való kitartó haladást és az új összefüggések felfedezésére irányuló erős motivációt. Tábor Eszter versét 1990-ben az akkor hatvan éves Zsilka professzor számára készült ünnepi emlékkönyvben elemeztem; így tanulmánykötetünk címében is köti Katit - a mára már szintén mesterré lett Zsilka-tanítványt - egykori közös mesterünkhöz.
Sokan és sokat tettek azért, hogy ez a kötet létrejöhessen, és hogy Kati köszöntése valóban méltó módon történhessen meg. Ezzel talán viszonozhatjuk valamennyire, ha csak egy töredékét is, annak az önzetlen munkának és folytonos segítségnek, amelyet Kati egyetemi pályafutása alatt számos kollégájának és diákok nemzedékeinek nyújtott. Szeretném megköszönni a szerzőknek, hogy írásukkal hozzájárultak ennek a gazdag tematikájú, valóban érdekes cikkeket és tanulmányokat tartalmazó könyvnek a létrejöttéhez.
[...]