| Én vagyok kegyetlen Heródes királytok, |
| Mégis hogy új király született, mondjátok, |
| Talán alattomban fölkoronáztátok, |
| De fölkerestetem, valóban tudjátok! |
|
| Föllobbant a vérem immár tagjaimban, |
| Reszketnek inaim szörnyű haragomban, |
| Vérontást kívánok bosszúállásomban, |
| De megvívom véle, higgye meg valóban. |
|
| Hogyha nem tudhatom születése helyét, |
| Mind összejáratom Betlehemnek földjét, |
| Ahol találhatom kisdedek seregét, |
| Mind koncra vágatom ártatlanok testét. |
|
| Azért sietséggel, szolgák gyorsasággal, |
| Betlem tartományát, irgalmatlansággal, |
| Fussátok helyeit nagy bosszonkodással, |
| Fössétek a földet szörnyű vérontással! |
|
| Ahol kisdedeket midőn találjátok, |
| Sírását anyjoknak meg ne hallgassátok, |
| Bölcsőjükből őket mind kirángossátok, |
| És ott koncrúl koncra földaraboljátok! |
|
|
|
