Tétel adatlapja
CÍMLAP

Kossuth Lajos üzenetei
TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

1828-1847

  • A "nemzeti előmenetel" feltételeiről
  • A szólás "kötelessége", a hallgatás "vétke"
  • "A többség" megállapítása
  • A cári zsarnokság ellen küzdő lengyelekről
  • A sajtószabadság szükségességéről
  • A reformerekre támadók módszereiről
  • Az Országgyűlési Tudósítások megindításának jelentőségéről
  • Szabadság és törvényesség
  • Kiváltság vagy szabadság
  • Az öröklött nemzetfelfogás megújításáért
  • A jobbágy-örökváltság megbuktatásakor
  • Kölcsey kényszerű lemondásakor
  • A nők közéleti szerepéről
  • Erkölcsös politikát törvényes úton!
  • Félelemkeltés helyett szeretetet a nevelésben
  • A státusfogoly első üzenete
  • A nyilvánosság az összeesküvések leghatékonyabb ellenszere
  • Nem utópia és teória, hanem a magyar valóság a kiindulópont
  • A nemzetközi gazdasági együttműködés fontossága
  • A lapszerkesztő céljáról és módszeréről
  • "Nyelvünk ügye"
  • "Betyárkodás"
  • A nevelés ügye, a nemzet ügye
  • A politika ne legyen a kiváltságosok monopóliuma
  • Az izgatás "nemzeti veszély"
  • "Bot, korbács nem jó nevelő"
  • "Egység a magyarnak!"
  • Szabadság és gazdasági versengés
  • "Szennyfolt nemzeti lobogónk fehér csíkjában"
  • Együttműködési készség Széchenyivel
  • Ész és szív
  • Szabadság és jólét
  • Közbizalmat "vak hódolat" helyett
  • A polgáriasodás útja
  • A szegény köznemesség méltánylandó szerepe
  • A szabadság társítása a gyengébb védelmével
  • Az iparosítás józan mértéke
  • A nemesség politikai kiváltságainak fenntartása "nemzeti szerencsétlenség"
  • Magyarország se "orosz tartomány", se "német gyarmat" ne legyen
  • "A testvérhon"
  • Reformot a forradalom elkerülésére
  • A politikai felvilágosítás közérdek és demokratikus követelmény
  • Teendők a nemesi megye fokozatosan népképviseletivé alakításáért
  • A polgárosodó nemzet érdekeinek megfelelő tisztképzést
  • "Polytechnicumot!"
  • A szaktudás fontosságáról
  • Pazarlás és fösvénység helyett okszerű gazdálkodást
  • A zsidók jogegyenlősítésének ideje elérkezett
  • (Pesti Hírlap, 1844. május 5.)
  • Az Iparegyesület lapjának programja
  • Miért és meddig tart szükségesnek védvámot a szabadkereskedelemnek híve?
  • A reménykedés nem pótolja cselekvést
  • "A teendők legfőbbike"
  • A korszerű az igazán hatékony
  • Gazdasági függés helyett érdekegyeztetést
  • "Menjünk, különben menettetünk"
  • "Az országos ellenzék konferenciájának nyilatkozata!"
  • Az elkésés veszedelméről
  • A követjelölt Kossuth programjából
  • A kiváltságrendszer lebontása a forradalom elkerülésének feltétele
1848-1849
  • A parlamentáris demokráciáról és a választójog fokozatos kiterjesztéséről
  • A "proletariusok" mellőzésének veszélyeiről
  • Az átalakulás szükségességéről
  • A megújhodás követelményei
  • Felelősségteljes cselekvést
  • A vívmányok biztosítása
  • A szabadság rendjének megteremtése
  • A zsidókat sújtó előítéletek ellen
  • Népképviselet az önkormányzatokban is
  • Nemzetek együttélése
  • A "közszabadság közáldásait" a nemzetiségiek is élvezzék
  • Átalakulásunk alapja jövőnknek, belső megbékélésünknek, sőt európai befogadtatásunk lehetőségének is
  • A cenzorok fizetésének megvonása
  • Irányadás az állami gazdaságoknak
  • Az egymás iránti gyűlölet a zsarnokok ereje
  • A felelős kormány rágalmazásának elutasítása
  • A haza veszélyeztetettsége összefügg a reformok késleltetésével
  • Hadügyi és pénzügyi tárca nélkül nincs önrendelkezés
  • Nemzetközi helyzetünk körképe
  • Erőfeszítéseket "a haza megmentésére"
  • Magyarország történelmi fenyegetettsége
  • A közteherviselés megalapozása az átalakulás viszonyai között
  • Az erdélyi parasztság dézsmaszedéssel zaklatása ellen
  • A politika meghatározóiról
  • Az elemi oktatás ingyenességéről
  • Helytállás és engedmény a haza megmentése érdekében
  • Erőfeszítések a támadás elhárítására és az anarchia elkerülésére
  • A nem magyarok hűsége méltánylandó, az erdélyi érdekek érvényesítendők
  • A múltbeli román sérelmek orvoslandók
  • A jobbágyfelszabadítás vívmányait biztosítani kell, még vereség esetére is
  • A törvényes rend biztosítása a haza érdeke
  • A nép kész megvédeni a hazát
  • A szegedi toborzóbeszédből
  • Gondoskodást a hősi halott családjáról
  • Békekísérletek ösztönzése
  • A pazarlás és az érdemtelen előléptetések ellen
  • Gondoskodás a sebesültekről és rokkantakról
  • Rokkantak alkalmaztatása
  • Katonai szakkérdésekben Görgeié a döntés joga és felelőssége
  • Felkérés amerikai közvetítésre fegyverszünet létrehozása érdekében
  • A német légió felállításának feltételei
  • A kadétok előjogainak megszüntetése a hadseregben
  • A régészeti leletek védelméről
  • Kiáltvány Bem kinevezéséről
  • Magyarország törvényes jogainak elismerése esetén lehetséges a megbékülés
  • A békési földigény csak törvényes úton érvényesíthető
  • Gondoskodás egy fogságba esett képviselő feleségéről
  • Biztosítandó előleg a Gyáralapító Társaságnak
  • Az alsópapság létfenntartásának biztosítása
  • Damjanich tábornoki kinevezésének előkészítése
  • Görgei szemrehányásairól
  • Intézkedés egy szerszámgép megszerzése érdekében
  • "Míg seregünk van, van hazánk"
  • Teendők a főváros kiürítésének szükségessége esetén
  • Békekötést csak a nemzet törvényes jogainak biztosításával
  • Intézkedések az állami fegyvergyár Nagyváradra telepítése kapcsán
  • A nép védelmezése az erőszakoskodó katonáktól
  • Az ágyúöntésre felajánlott bajai harangokról
  • Bánásmód a foglyokkal
  • Politikai cél: a nemzet érdekeinek érvényesítése
  • Jobbágysorból szabadult románok panaszainak kivizsgáltatása
  • Parasztbérlők kölcsönnel támogatása
  • Görgei megbízása a fősereg vezérletével
  • Március 15. megünnepléséről
  • A hat "történeti jegyző" hivatása
  • Bem kitüntetése
  • Egyetértést a hadvezérek közt
  • A parlamentáris kormányzás alapkérdéseiről
  • Választ Magyarország beolvasztásának parancsára!
  • Indítvány Magyarország függetlenségének kinyilvánítására
  • Európai jelenlétünk fontossága
  • Drágos kiküldése Erdélybe a magyar-román megbékélés előmozdítására
  • A hadügyminiszterség felajánlása Görgeinek
  • Kossuth Zsuzsa főápolónői kinevezése
  • A jobbágyfelszabadítást újraértelmező és tágító rendelet
  • Tájékoztatás a francia köztársaság elnöke számára
  • Az olasz földön állomásoztatott magyar katonák hazahívása
  • A magyar-román megbékélés feltételeiről
  • A székelyek polgárosítása
  • A kormányzóelnök hatáskörének szabályozása az új kormány hivatalba lépésekor
  • Állásfoglalás az erdélyi vasútvonal megépítése mellett
  • A cseh földön szolgáló magyar katonák hazahívása
  • Kormányzói eskü és nyilatkozat
  • "A magyar nemzet ünnepélyes óvása az orosz avatkozás ellen"
  • Államsegély az Állatorvosi Intézet felállításához
  • Külföldi születésű császári tisztek távozásának feltételei
  • A hadirokkantak végkielégítésének biztosítása
  • A kialakított egységes hadműveleti terv irányadóvá tétele
  • A szerbekkel való megegyezés feltételei
  • Görgei előléptetése és kitüntetése
  • Köszönet a főváros lakosságának
  • Célszerű pénzfelhasználást
  • A hősi halottak emlékének megörökítése
  • Gondoskodás egy kivégzett honvédtiszt házasságon kívül született gyermekeiről is
  • Kiáltvány Európához
  • Kísérlet átfogó egyeztetésre Görgeivel
  • A népakaratot megtestesítő országgyűlés nélkülözhetetlen támasz a súlyos helyzetben
  • A magyar-román megbékélés tervezetének Kossuth és Balcescu által jóváhagyott politikai rendelkezései
  • Magyar-román fegyverszünet kísérlete
  • Lemondólevél és a hatalom Görgeire ruházása
  • A lemondott kormányzó üzenete Görgeinek
1850-1894
  • Az eltiport Magyarország megérdemli a szolidaritást
  • Alkotmányjavaslat
  • Köszönet az amerikai képviselőháznak az "igaz ügy" megbecsüléséért
  • A demokrácia meghatározása
  • Politikai nézetek és célok
  • A hallgatás a vétkes cinkosává tehet
  • A társadalmi béke feltételeiről
  • "Csak a demokrácia azonos a szabadsággal"
  • Mérlegelés a francia-olasz-osztrák háború előestéjén
  • Egyértelmű állásfoglalás kérése a hazai nemzeti és alkotmányos ellenállás vezetőitől (1861. január 18.)
  • A kalandorság a józan törekvések sikerét is veszélyezteti
  • Az esélyek mérlegelése
  • A "Dunai Szövetség" tervezete
  • A lapszerkesztői túlbuzgalom következményeiről
  • Az önmagát túlélt birodalom helyett az együttélő népekkel kell szövetségre törekedni
  • Biztosítandó a változó viszonyokhoz alkalmazkodás lehetősége
  • A közös államiság végveszélybe sodorja Magyarországot
  • A "Cassandra-levél" intelmei
  • Ragaszkodjék a nemzet önrendelkezéséhez
  • Az 1848-as átalakulás örvendetes társadalmi következményeiről
  • A közműveltség fejlesztésének fontosságáról
  • A dualizmus a gazdasági fejlődés ellenére végveszélybe sodorja Magyarországot
  • A hazafiságról
  • A magasztalások ellen
  • Csehország önkormányzata a pánszlávizmustól fenyegetett Magyarország érdeke
  • A boszniai beavatkozás ellen
  • A magyar emigráció szerepéről
  • Visszatekintés a Dunai Szövetség tervezetére
  • A kereskedők lebecsülése ellen
  • Csak egy független Magyarország érthet szót a balkáni népekkel
  • A magyarság európaisága
  • A balkáni hódítás káros
  • A társadalmi kérdések mellőzése ellen
  • Az 1848-as átalakulás a nemzet közös műve
  • Az antiszemitizmus elítélése
  • Mit tekintett "tartozásának" Kossuth?
  • "Visszaemlékezések. Széchenyi István"
  • A tudomány művelésének és az ismeretek terjesztésének fontosságáról
  • A "magvető" üzenete
  • A függetlenség hívei ne forduljanak szembe a reformtörekvésekkel
  • Az utolsó üzenet
Rövidítések


Előszó

Kossuth Lajos megannyi megnyilatkozása meggondolásra késztető, veszélyekre figyelmeztető, cselekvésre sarkalló üzenetének tekinthető. Kortársai és a visszatekintők közül sokan mindezt fontoskodással, túlfűtöttséggel, sőt szereplési vággyal magyarázták. Pedig - mint minden közéleti tevékenységnek - ennek a meghatározója is a hazája és nemzete iránti felelősségtudata volt. Eszmélésének kezdeteitől a félvak aggastyánként papírra rótt utolsó üzenetekig hazája iránti kötelességének tartotta, hogy figyelmeztesse nemzetét az általa felismert fenyegetettségére és a megmaradásához, felemelkedéséhez szükségesnek ítélt teendőire.

A reformkorban mindenekelőtt azt igyekezett megértetni, hogy csak a kiváltságrendszer idejekorán és következetesen végbevitt felszámolása vezetheti az érdekegyesítés révén a rendi és nemzetiségi ellentétektől gyötört Magyarországot olyan megújuláshoz, amely képessé teszi az önvédelemre a birodalmi és külhatalmi megosztó törekvésekkel szemben. 1848-49-ben pedig az átalakulás törvénybe iktatott vívmányainak megvédésére mozgósított és annak megértetésére törekedett, hogy az önkényuralmi szándék a "rólunk, nélkülünk" döntési helyzet visszaállítására csak az együttélő népek megbékélése és alkotmányos együttműködése esetén hárítható el. - Az osztrák császár és az orosz cár együttes erejével levert szabadságharc eltiprását csatavesztésnek tekintve, immár száműzöttként az önfeladástól és a kalandorságtól egyaránt óvta nemzetét. Ausztria elkerülhetetlen és be is következett háborús konfliktusait látta reális alkalmaknak Magyarország önálló államiságának és a demokratikus továbbfejlesztése alapjául is szolgáló parlamentáris felelős kormányzati rendszerének helyreállítására. A lehetőségek elmulasztását és az általa vesztesjelöltnek tekintett Habsburg-hatalommal kötött kiegyezést - átmenetinek minősített megszilárdulása ellenére - végzetesnek ítélte, s a magyarságnak az együttélő és a szomszédos népekkel való megegyezést ajánlotta. Üzeneteinek a végnapig meg nem szakadó sorozatával a nemzeti és demokratikus törekvések egybeötvözését és az arra alapozandó független Magyarország helyreállításának követelményét kívánta és tudta ébren tartani.

Így teljesítette a száz évvel ezelőtt, 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig híven azt, amit felelősségérzetéből fakadó feladatának tekintett. Mert egyetlen pillanatra sem felejtette el, amire meg nem értést panaszló társait, de alighanem önmagát is még 1861-ben figyelmeztette: "a haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz".

* * *

Ez a kötet válogatás tehát Kossuth "üzeneteiből". Többnyire olyan megnyilatkozásai kaptak helyet benne, amelyek számot tarthatnak a mai olvasó figyelmére is. Terjedelmi okokból a dokumentumok zöme rövidítve jelenik meg a kötetben, de remélhetőleg így is jól követhetően és egyben híven a szövegkiadáshoz (illetve egyes esetekben az eredeti forráshoz), amely a közlés alapjául szolgált. A közlés általában betűhív, csak értelemzavaró esetben tartalmaz korrekciót. A kiadvány jellegéből következik, hogy magyarázatokra csak rendkívül szűkszavúan nyílt lehetőség.

1994. február

Szabad György


×