CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
1828-1847
- A "nemzeti előmenetel" feltételeiről
- A szólás "kötelessége", a hallgatás "vétke"
- "A többség" megállapítása
- A cári zsarnokság ellen küzdő lengyelekről
- A sajtószabadság szükségességéről
- A reformerekre támadók módszereiről
- Az Országgyűlési Tudósítások megindításának jelentőségéről
- Szabadság és törvényesség
- Kiváltság vagy szabadság
- Az öröklött nemzetfelfogás megújításáért
- A jobbágy-örökváltság megbuktatásakor
- Kölcsey kényszerű lemondásakor
- A nők közéleti szerepéről
- Erkölcsös politikát törvényes úton!
- Félelemkeltés helyett szeretetet a nevelésben
- A státusfogoly első üzenete
- A nyilvánosság az összeesküvések leghatékonyabb ellenszere
- Nem utópia és teória, hanem a magyar valóság a kiindulópont
- A nemzetközi gazdasági együttműködés fontossága
- A lapszerkesztő céljáról és módszeréről
- "Nyelvünk ügye"
- "Betyárkodás"
- A nevelés ügye, a nemzet ügye
- A politika ne legyen a kiváltságosok monopóliuma
- Az izgatás "nemzeti veszély"
- "Bot, korbács nem jó nevelő"
- "Egység a magyarnak!"
- Szabadság és gazdasági versengés
- "Szennyfolt nemzeti lobogónk fehér csíkjában"
- Együttműködési készség Széchenyivel
- Ész és szív
- Szabadság és jólét
- Közbizalmat "vak hódolat" helyett
- A polgáriasodás útja
- A szegény köznemesség méltánylandó szerepe
- A szabadság társítása a gyengébb védelmével
- Az iparosítás józan mértéke
- A nemesség politikai kiváltságainak fenntartása "nemzeti szerencsétlenség"
- Magyarország se "orosz tartomány", se "német gyarmat" ne legyen
- "A testvérhon"
- Reformot a forradalom elkerülésére
- A politikai felvilágosítás közérdek és demokratikus követelmény
- Teendők a nemesi megye fokozatosan népképviseletivé alakításáért
- A polgárosodó nemzet érdekeinek megfelelő tisztképzést
- "Polytechnicumot!"
- A szaktudás fontosságáról
- Pazarlás és fösvénység helyett okszerű gazdálkodást
- A zsidók jogegyenlősítésének ideje elérkezett
- (Pesti Hírlap, 1844. május 5.)
- Az Iparegyesület lapjának programja
- Miért és meddig tart szükségesnek védvámot a szabadkereskedelemnek híve?
- A reménykedés nem pótolja cselekvést
- "A teendők legfőbbike"
- A korszerű az igazán hatékony
- Gazdasági függés helyett érdekegyeztetést
- "Menjünk, különben menettetünk"
- "Az országos ellenzék konferenciájának nyilatkozata!"
- Az elkésés veszedelméről
- A követjelölt Kossuth programjából
- A kiváltságrendszer lebontása a forradalom elkerülésének feltétele
- A parlamentáris demokráciáról és a választójog fokozatos kiterjesztéséről
- A "proletariusok" mellőzésének veszélyeiről
- Az átalakulás szükségességéről
- A megújhodás követelményei
- Felelősségteljes cselekvést
- A vívmányok biztosítása
- A szabadság rendjének megteremtése
- A zsidókat sújtó előítéletek ellen
- Népképviselet az önkormányzatokban is
- Nemzetek együttélése
- A "közszabadság közáldásait" a nemzetiségiek is élvezzék
- Átalakulásunk alapja jövőnknek, belső megbékélésünknek, sőt európai befogadtatásunk lehetőségének is
- A cenzorok fizetésének megvonása
- Irányadás az állami gazdaságoknak
- Az egymás iránti gyűlölet a zsarnokok ereje
- A felelős kormány rágalmazásának elutasítása
- A haza veszélyeztetettsége összefügg a reformok késleltetésével
- Hadügyi és pénzügyi tárca nélkül nincs önrendelkezés
- Nemzetközi helyzetünk körképe
- Erőfeszítéseket "a haza megmentésére"
- Magyarország történelmi fenyegetettsége
- A közteherviselés megalapozása az átalakulás viszonyai között
- Az erdélyi parasztság dézsmaszedéssel zaklatása ellen
- A politika meghatározóiról
- Az elemi oktatás ingyenességéről
- Helytállás és engedmény a haza megmentése érdekében
- Erőfeszítések a támadás elhárítására és az anarchia elkerülésére
- A nem magyarok hűsége méltánylandó, az erdélyi érdekek érvényesítendők
- A múltbeli román sérelmek orvoslandók
- A jobbágyfelszabadítás vívmányait biztosítani kell, még vereség esetére is
- A törvényes rend biztosítása a haza érdeke
- A nép kész megvédeni a hazát
- A szegedi toborzóbeszédből
- Gondoskodást a hősi halott családjáról
- Békekísérletek ösztönzése
- A pazarlás és az érdemtelen előléptetések ellen
- Gondoskodás a sebesültekről és rokkantakról
- Rokkantak alkalmaztatása
- Katonai szakkérdésekben Görgeié a döntés joga és felelőssége
- Felkérés amerikai közvetítésre fegyverszünet létrehozása érdekében
- A német légió felállításának feltételei
- A kadétok előjogainak megszüntetése a hadseregben
- A régészeti leletek védelméről
- Kiáltvány Bem kinevezéséről
- Magyarország törvényes jogainak elismerése esetén lehetséges a megbékülés
- A békési földigény csak törvényes úton érvényesíthető
- Gondoskodás egy fogságba esett képviselő feleségéről
- Biztosítandó előleg a Gyáralapító Társaságnak
- Az alsópapság létfenntartásának biztosítása
- Damjanich tábornoki kinevezésének előkészítése
- Görgei szemrehányásairól
- Intézkedés egy szerszámgép megszerzése érdekében
- "Míg seregünk van, van hazánk"
- Teendők a főváros kiürítésének szükségessége esetén
- Békekötést csak a nemzet törvényes jogainak biztosításával
- Intézkedések az állami fegyvergyár Nagyváradra telepítése kapcsán
- A nép védelmezése az erőszakoskodó katonáktól
- Az ágyúöntésre felajánlott bajai harangokról
- Bánásmód a foglyokkal
- Politikai cél: a nemzet érdekeinek érvényesítése
- Jobbágysorból szabadult románok panaszainak kivizsgáltatása
- Parasztbérlők kölcsönnel támogatása
- Görgei megbízása a fősereg vezérletével
- Március 15. megünnepléséről
- A hat "történeti jegyző" hivatása
- Bem kitüntetése
- Egyetértést a hadvezérek közt
- A parlamentáris kormányzás alapkérdéseiről
- Választ Magyarország beolvasztásának parancsára!
- Indítvány Magyarország függetlenségének kinyilvánítására
- Európai jelenlétünk fontossága
- Drágos kiküldése Erdélybe a magyar-román megbékélés előmozdítására
- A hadügyminiszterség felajánlása Görgeinek
- Kossuth Zsuzsa főápolónői kinevezése
- A jobbágyfelszabadítást újraértelmező és tágító rendelet
- Tájékoztatás a francia köztársaság elnöke számára
- Az olasz földön állomásoztatott magyar katonák hazahívása
- A magyar-román megbékélés feltételeiről
- A székelyek polgárosítása
- A kormányzóelnök hatáskörének szabályozása az új kormány hivatalba lépésekor
- Állásfoglalás az erdélyi vasútvonal megépítése mellett
- A cseh földön szolgáló magyar katonák hazahívása
- Kormányzói eskü és nyilatkozat
- "A magyar nemzet ünnepélyes óvása az orosz avatkozás ellen"
- Államsegély az Állatorvosi Intézet felállításához
- Külföldi születésű császári tisztek távozásának feltételei
- A hadirokkantak végkielégítésének biztosítása
- A kialakított egységes hadműveleti terv irányadóvá tétele
- A szerbekkel való megegyezés feltételei
- Görgei előléptetése és kitüntetése
- Köszönet a főváros lakosságának
- Célszerű pénzfelhasználást
- A hősi halottak emlékének megörökítése
- Gondoskodás egy kivégzett honvédtiszt házasságon kívül született gyermekeiről is
- Kiáltvány Európához
- Kísérlet átfogó egyeztetésre Görgeivel
- A népakaratot megtestesítő országgyűlés nélkülözhetetlen támasz a súlyos helyzetben
- A magyar-román megbékélés tervezetének Kossuth és Balcescu által jóváhagyott politikai rendelkezései
- Magyar-román fegyverszünet kísérlete
- Lemondólevél és a hatalom Görgeire ruházása
- A lemondott kormányzó üzenete Görgeinek
- Az eltiport Magyarország megérdemli a szolidaritást
- Alkotmányjavaslat
- Köszönet az amerikai képviselőháznak az "igaz ügy" megbecsüléséért
- A demokrácia meghatározása
- Politikai nézetek és célok
- A hallgatás a vétkes cinkosává tehet
- A társadalmi béke feltételeiről
- "Csak a demokrácia azonos a szabadsággal"
- Mérlegelés a francia-olasz-osztrák háború előestéjén
- Egyértelmű állásfoglalás kérése a hazai nemzeti és alkotmányos ellenállás vezetőitől (1861. január 18.)
- A kalandorság a józan törekvések sikerét is veszélyezteti
- Az esélyek mérlegelése
- A "Dunai Szövetség" tervezete
- A lapszerkesztői túlbuzgalom következményeiről
- Az önmagát túlélt birodalom helyett az együttélő népekkel kell szövetségre törekedni
- Biztosítandó a változó viszonyokhoz alkalmazkodás lehetősége
- A közös államiság végveszélybe sodorja Magyarországot
- A "Cassandra-levél" intelmei
- Ragaszkodjék a nemzet önrendelkezéséhez
- Az 1848-as átalakulás örvendetes társadalmi következményeiről
- A közműveltség fejlesztésének fontosságáról
- A dualizmus a gazdasági fejlődés ellenére végveszélybe sodorja Magyarországot
- A hazafiságról
- A magasztalások ellen
- Csehország önkormányzata a pánszlávizmustól fenyegetett Magyarország érdeke
- A boszniai beavatkozás ellen
- A magyar emigráció szerepéről
- Visszatekintés a Dunai Szövetség tervezetére
- A kereskedők lebecsülése ellen
- Csak egy független Magyarország érthet szót a balkáni népekkel
- A magyarság európaisága
- A balkáni hódítás káros
- A társadalmi kérdések mellőzése ellen
- Az 1848-as átalakulás a nemzet közös műve
- Az antiszemitizmus elítélése
- Mit tekintett "tartozásának" Kossuth?
- "Visszaemlékezések. Széchenyi István"
- A tudomány művelésének és az ismeretek terjesztésének fontosságáról
- A "magvető" üzenete
- A függetlenség hívei ne forduljanak szembe a reformtörekvésekkel
- Az utolsó üzenet
Előszó
Kossuth Lajos megannyi megnyilatkozása meggondolásra késztető, veszélyekre figyelmeztető, cselekvésre sarkalló üzenetének tekinthető. Kortársai és a visszatekintők közül sokan mindezt fontoskodással, túlfűtöttséggel, sőt szereplési vággyal magyarázták. Pedig - mint minden közéleti tevékenységnek - ennek a meghatározója is a hazája és nemzete iránti felelősségtudata volt. Eszmélésének kezdeteitől a félvak aggastyánként papírra rótt utolsó üzenetekig hazája iránti kötelességének tartotta, hogy figyelmeztesse nemzetét az általa felismert fenyegetettségére és a megmaradásához, felemelkedéséhez szükségesnek ítélt teendőire.
A reformkorban mindenekelőtt azt igyekezett megértetni, hogy csak a kiváltságrendszer idejekorán és következetesen végbevitt felszámolása vezetheti az érdekegyesítés révén a rendi és nemzetiségi ellentétektől gyötört Magyarországot olyan megújuláshoz, amely képessé teszi az önvédelemre a birodalmi és külhatalmi megosztó törekvésekkel szemben. 1848-49-ben pedig az átalakulás törvénybe iktatott vívmányainak megvédésére mozgósított és annak megértetésére törekedett, hogy az önkényuralmi szándék a "rólunk, nélkülünk" döntési helyzet visszaállítására csak az együttélő népek megbékélése és alkotmányos együttműködése esetén hárítható el. - Az osztrák császár és az orosz cár együttes erejével levert szabadságharc eltiprását csatavesztésnek tekintve, immár száműzöttként az önfeladástól és a kalandorságtól egyaránt óvta nemzetét. Ausztria elkerülhetetlen és be is következett háborús konfliktusait látta reális alkalmaknak Magyarország önálló államiságának és a demokratikus továbbfejlesztése alapjául is szolgáló parlamentáris felelős kormányzati rendszerének helyreállítására. A lehetőségek elmulasztását és az általa vesztesjelöltnek tekintett Habsburg-hatalommal kötött kiegyezést - átmenetinek minősített megszilárdulása ellenére - végzetesnek ítélte, s a magyarságnak az együttélő és a szomszédos népekkel való megegyezést ajánlotta. Üzeneteinek a végnapig meg nem szakadó sorozatával a nemzeti és demokratikus törekvések egybeötvözését és az arra alapozandó független Magyarország helyreállításának követelményét kívánta és tudta ébren tartani.
Így teljesítette a száz évvel ezelőtt, 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig híven azt, amit felelősségérzetéből fakadó feladatának tekintett. Mert egyetlen pillanatra sem felejtette el, amire meg nem értést panaszló társait, de alighanem önmagát is még 1861-ben figyelmeztette: "a haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz".
* * *
Ez a kötet válogatás tehát Kossuth "üzeneteiből". Többnyire olyan megnyilatkozásai kaptak helyet benne, amelyek számot tarthatnak a mai olvasó figyelmére is. Terjedelmi okokból a dokumentumok zöme rövidítve jelenik meg a kötetben, de remélhetőleg így is jól követhetően és egyben híven a szövegkiadáshoz (illetve egyes esetekben az eredeti forráshoz), amely a közlés alapjául szolgált. A közlés általában betűhív, csak értelemzavaró esetben tartalmaz korrekciót. A kiadvány jellegéből következik, hogy magyarázatokra csak rendkívül szűkszavúan nyílt lehetőség.
1994. február
Szabad György