István dézmagyerekeket nem ígért. Turóczinál van: „decimas liberorum.” [„tizedadót (dézsmát) a gyermekekből”] A diplomában: „hospitum.” E szón nem csak idegent, jövevényt lehet s kell érteni, hanem szabad személyt; magyart, tótot is sat. Még előkerül. Olvasd Cartuitius^xban pag. 9. Idem (Stephanus) vero de episcopis constituit, ex illorum „captivorum facultatibus decimas persolvi volens, idque adeo exacte, ut siquis decem haberet proles, decimam prolem s. Martini coenobio daret” [Ugyanezt (ti. a monostort) pedig (István) a püspökségek szerint létesítette, elrendelvén, hogy azon foglyok vagyonából tized rovassék le, mégpedig annyira szigorúan, hogy ha valakinek tíz gyermeke van, a tizedik gyermeket adja Szent Márton monostorának. (= a pannonhalmi bencés monostor)] E végszókról írta Palma: p. 192. Cartuitium id e vulgi rumoribus hausisse! [Cartuitius^x ezt a nép szóbeszédéből merítette]!