A „biszexuális hajlandóság” helyett, szerintem, célszerű volna a pszichológiában az ambiszexualitás kifejezést használni. Ezzel jelezve volna, hogy e diszpozíció alatt nem férfi és női anyag jelenlétét értjük az organizmusban (Fliess), sem pedig hím- és nőnemű libidót a pszichében, hanem a gyermek azon lelki képességét, hogy a maga – eredetileg tárgytalan – erotikájával a férfi vagy a női, vagy mind a két nem felé fordulhat, magát bármelyik, avagy mind a két nemhez rögzítheti.