Ha elfogadjuk egyszer azt a feltevést, hogy már az anorganikus egységekben is valamiképp megtalálhatjuk azt az „ingerlékenység”-et, melyet úgy ismerünk, mint az élő anyag tulajdonságát, akkor el tudjuk képzelni azt is, hogy mi teszi indokolttá ezeknek az elemeknek egymáshoz való vonzódását. Két elem egységgé egyesülésének „mindenesetre az az előnye volna, hogy az egymás felé fordult részek az ellenséges külvilágnak most kisebb felületet nyújtanak, mint ameddig még izolálva voltak. Ezáltal „energiamegtakarítás”, tehát az első „öröm” adva van. Valami ebből kifejeződik a közésülésnél is. („L'animal à deux dos”) Bölsche is a nap és föld vonzását alkalmilag a nemi vonzódással hasonlítja össze.