Kuhnnak szemére szokták hányni, hogy míg A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, 1982, Gondolat. című korszakos tudományfilozófiai művében azt sejteti, hogy a tudományos forradalmakra szociológiai magyarázatot kell adni, addig a későbbi Black-Body Theory and the Quantum Discontinuity, 1894–1912. New York, 1978, Oxford University Press. című történeti munkájában – amely a lehető legrészletesebben elemzi Planck útját a hőmérsékleti sugárzás megoldásához és kísérleteit egy olyan sugárzási elmélet megalkotására, amely beleilleszthető a klasszikus fizikába – nyoma sincs a tudományon kívüli tényezőknek. Nos, az említettek szerint ez talán azért van így, mert Planck tevékenysége nem a társadalmi körülmények miatt, hanem azok ellenére alakult úgy, ahogy alakult.