Habermas például azt mondja, hogy a weberi cselekvésfogalom „a (G. H. Mead értelmében vett) 'szociális interakció' fogalmává bővíthető, ha még két meghatározást hozzáveszünk: a) a többi cselekvő szubjektum viselkedésére való orientációt és b) a cselekvés–orientációk reflexív egymásra–vonatkoztatását”, majd pedig – feltehetőleg azt igazolandó, hogy ez a kiegészítés nem mond ellent a weberi intencióknak – idézi a „társadalmi kapcsolat” definícióját. (Lásd Jürgen Habermas: „A cselekvésracionalitás aspektusai”. Megtalálható: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Budapest, 1994, 240. o. A kötet szerkesztője és a tanulmány fordítója Felkai Gábor). – A továbbiakban Habermas éppen azt kifogásolja, hogy Weber „nem a társadalmi kapcsolatból indul ki, csak a teleologikusan elképzelt monologikus cselekvés cél–eszköz viszonyát tartja racionalizálható szempontnak” (uo. 242. o.). Ehhez két megjegyzést fűznék: 1. Habermas nem veszi tekintetbe, hogy a korábban keletkezett szövegekben szereplő cselekvésfogalmak, a „közösségi cselekvés” (Gemeinschaftshandeln) és a „társadalmi cselekvés” (Gesellschaftshandeln) távolról sem nevezhetők „monologikusnak” (erről lásd a Függelékben adott szövegmagyarázatokat.), sőt, ezekben a szövegekben Weber nem is tesz különbséget a „társadalmi cselekvések” és a „társadalmi kapcsolatok” között (a „Gemeinschaftshandeln” lefedi azt is, amit később „soziales Handeln”-nek és azt is, amit később „soziale Beziehung”-nak nevezett.); és 2. ezekre a cselekvésfogalmakra nagyon is jól érvényesíteni tudja az itt említett racionalizációs szempontot, noha az igaz, hogy itt is a későbbi cselekvésfogalomhoz (a Habermas által bírált „soziales Handeln”–hez) közel álló „közösségi cselekvés”-ből (a „Gemeinschaftshandeln”-ből) indul ki, csakhogy az a „társadalmi kapcsolat”-ot (a Habermas által hiányolt „soziale Beziehung”-ot) is lefedi.