Ahogy Weber megfogalmazza a különbséget: „Az eredendő, jogbitorló változat esetében a polgárok szervezete annak eredményeképpen jött létre, hogy a polgárok a 'legitim' hatalmak ellenére és velük szemben politikai társulásra léptek: pontosabban: ilyen folyamatok egész sorozatának eredményeképpen jött létre. Ezt azután később egészítette ki az a formális jogi szempontból döntő mozzanat – egyébként ez nem is mindig következett be –, hogy a legitim hatalmak elismerték a kialakult állapotot. A másodlagos változat esetében a polgárok szervezete egy olyan – szerződésben lefektetett vagy a polgárokra kényszerített – szabályzat folytán jött létre, melyben a városalapító vagy utódja a többé-kevésbé széleskörű vagy korlátozott autonómia és autokefália jogával ruházta fel a polgárokat, az újonnan alapított városok esetében pedig rendkívül gyakran az új telepeseket és a jogutódjaikat.” (Gazdaság és társadalom 2/4, 98–99. o., illetve: WuG, 749–750. o.)