Uo. 72. o.; illetve: WuG, 731. o. – De valamire azért mégiscsak jó, nevezetesen fogalmi oppozícióba állítható egy korábban megalkotott ideáltipikus konstrukcióval – az oikosszal – és így hozzásegít ahhoz, hogy azt egy új oldalról világítsuk meg. Az előbbi idézet így folytatódik: „Csak annyit mondhatunk biztosan, hogy a helyi, városi piac – ahol a vevőkörhöz fűződő kapcsolat és a tőke nélkül működő kisüzem alapján csere folyik a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelők és a helyben lakó kereskedők között – egyfajta cseregazdasági ellenképét nyújtja a tervszerűen kirótt munkára, illetve beszolgáltatásra szakosodott, függő helyzetű gazdaságoknak, melyek az úr udvarában végzett munkák halmozására és kooperációjára épülő, belső cserét nem folytató oikoszhoz kapcsolódnak, és hogy a csere-, valamint termelési viszonyok szabályozása a városban ellenképét jelenti annak, ahogy az oikoszban egyesített gazdaságok teljesítménye megszerveződik.” (Uo. 72–73. o.; illetve: WuG, 731–732. o.)