Simmel fejtegetésein (a „Probl. d. Gesch.-Philos.”-ban) és néhány régebbi munkámon kívül Rickert megjegyzéseire (a „Grenzen” 2. kiadásában), valamint K. Jaspers különböző munkáira (itt kiváltképpen az „Allg. Psychopatologie”-ra) kell utalni. Az eltérések a fogalomalkotásban – a különbségek, melyek ezekkel a szerzőkkel és F. Tönnies mindmáig fontos munkájával (a „Gemeinschaft und Gesellschaft”-tal), valamint A. Vierkandt és mások munkáival szemben felbukkannak – még nem feltétlenül jelentik, hogy a nézetek is mindig különböznek. A módszer tekintetében a felsoroltakon kívül még Gottl munkája („Herrschaft des Worts”), valamint (az objektív lehetőség kategóriája szempontjából) Radbuch és – ha nem is közvetlenül – Husserl és Lask munkái jönnek számításba. Az is könnyen észrevehető továbbá, hogy a fogalomalkotás – a nagyon éles belső ellentét mellett is – külső hasonlóságot mutat azzal, amit (a „Wirtschaft und Recht”-ben) R. Stammler állított össze, aki jogásznak ugyan kiemelkedő, társadalomelmélete azonban vészesen zavart keltő. A hasonlóság nagyon is szándékos. Az, hogy miképpen alkotunk szociológiai fogalmakat, fölöttébb széles körben célszerűség kérdése. Semmi nem kényszerít bennünket, hogy valamennyi alábbi (lásd az V–VII. pontot) kategóriát megalkossuk. Részben azért fejtettem ki őket, hogy megmutassam, mit „kellett volna értenie” Stammlernek e kategóriákon. A tanulmány második része töredék egy – már régebben írott – fejtegetésből, melynek egyebek közt egy közeljövőben megjelenő gyűjteményes kötetbe szánt írás (a „Wirtschaft und Gesellschaft”) érdemi vizsgálódásaihoz kellett módszertani megalapozást nyújtania; ebből az írásból más részek alkalmilag másutt is megjelennek. A pedáns és körülményes megfogalmazás azt tükrözi, hogy a szubjektív szándékolt értelmet élesen el akartam választani az objektíve érvényestől (ennyiben részben eltérek Simmel módszerétől).