A „cselekvés” három pontban megadott definíciójából az első két pont – „a cselekvés […] olyan viselkedés, amely 1. szubjektív, a cselekvő által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, 2. menetét ez az értelmi vonatkozás is meghatározza” – a WuG-ban a „társadalmi cselekvést” (a „soziales Handeln”-t) különbözteti meg a „cselekvéstől”: „'Társadalmi' cselekvésnek viszont az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében mások viselkedéséhez igazodik.” (Lásd 1. o.; 38. o.) A WuG definíciói értelmében tulajdonképpen az itteni harmadik pont – „3. ebből a szubjektív (szándékolt) értelemből kiindulva magyarázható” – is a „társadalmi cselekvésre” vonatkozik, csak ezt ott nem a „társadalmi cselekvés”, hanem a „szociológia” definíciójából tudjuk meg (lásd uo.; 37–38. o.). – Ez nem csupán terminológiai különbség: a „cselekvés” fogalma ebben a szövegben még differenciálatlan, még nem jelent meg az a világos fogalmi megkülönböztetés „cselekvés” (Handeln) és „társadalmi cselekvés” (soziales Handeln) között, amelyből a WuG fogalmi definíciói kiindulnak. Ennek megfelelően ebben a szövegben nincs is olyan terminus, amely pontosan azt fedné, amit a későbbi szövegben a „soziales Handeln”: az itt használt „Gesellschaftshandeln” inkább a „társulás” (Vergesellschaftung), illetve a „társult cselekvés” (vergesellshaftetes Handeln) szinonimája (az utóbbi kettőt Weber a WuG-ban is ugyanabban az értelemben használja, mint itt). Az itteni terminusok közül talán a „közösségi cselekvés” (Gemeinschaftshandeln) áll a legközelebb a későbbi „soziales Handeln”-hez, a „Gemeinschaftshandeln” azonban – a WuG-ban a „soziales Handeln”-től megkülönböztetett – „soziale Beziehung”-ot (társadalmi kapcsolatot) is magában foglalja. (Az itt felsorolt weberi fogalmak pontos definícióját később – az első előfordulásnál – fogom megadni.)