A közösségi cselekvést akkor és annyiban fogjuk társult cselekvésnek („társadalmi cselekvésnek”) nevezni: a definíció indításából azonnal – minden különösebb fogalom-magyarázat nélkül – belátható, hogy Weber itt a „társult cselekvés” (vergesellschaftetes Handeln) és a „társadalmi cselekvés” (Gesellschaftshandeln) kifejezéseket szinonímaként használja, és mind a kettőt a „közösségi cselekvések” (Gemeinschaftshandeln) körébe sorolja. A „közösségi cselekvésről” korábban azt mondtam, hogy ebben a tanulmányban nagyjából megfelel annak, amit később – a WuG első részében kialakított új terminológiában (ahol a „Gemeinschaftshandeln” már nem szerepel) – a „soziales Handeln” (társadalmi cselekvés) és a „soziale Beziehung” (társadalmi kapcsolat) együttesen lefed. Ebben a szövegben viszont ezek az új terminusok nem szerepelnek, ezért célravezetőnek látszik, ha egyenként vesszük szemügyre, mi minek feleltethető meg a régi és az új terminológiában, illetve hol vannak tartalmi eltérések az 1913-ban, illetve 1919-ben használt fogalmak között.

A definícióban szinonimaként használt két terminus közül a „társult cselekvést” Weber 1919-ben is ugyanabban az értelemben használja, mint ebben a tanulmányban, csak itt még a „közösségi cselekvés” körébe sorolja, a WuG új terminológiájában viszont már a „társadalmi kapcsolat” egyik eseteként beszél róla. Ugyancsak azonos értelemben használja a két szövegben a „társulás” (Vergesellschaftung) fogalmát, amely ebben a szövegben ugyan kicsit később fordul elő először, de kénytelen vagyok már most beszélni róla, mert a „társult cselekvés” kifejezés a WuG első részében csak a „társulás” definíciójának részletezésekor fordul elő. A definíció így hangzik^*: „'Társulásnak' nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan […] motivált beállítottság jellemzi. Kiváltképpen tipikus (de nem kizárólagos) a kölcsönös hozzájárulással létrejött racionális megegyezésen alapuló társulás. Ekkor a társult cselekvés racionális beállítottság esetén igazodhat a) […] a cselekvőnek ahhoz a meggyőződéséhez, hogy neki magának van kötelezettsége, vagy – b) célracionálisan a másik fél várható lojalitásához.” (Lásd 9. paragrafus, 21. o.; 66. o.) Az 1913-as szöveg ugyan nem ilyen tömör és világos, de a fenti definíció minden elemét tartalmazza: a társult cselekvők racionális (határ)esetben megegyeznek valamilyen „rendben” (sőt: célracionálisan – a rend követéseként várt cselekvést figyelembe véve – fektetik le a rendet, ti. a „társulás” rendjét), melynek alapján ők maguk bizonyos fajta cselekvéseket kilátásba helyeznek, másoktól pedig elvárnak (később – a 21. oldalon – szerepel az a megfogalmazás is, hogy a résztvevők „a rendet magukra nézve 'kötelezőnek' tartják”).

A „társulást” és a „társult cselekvést” tehát Weber ugyanabban az értelemben használta 1913-ban, mint 1919-ben, a WuG fogalmi bevezetőjében, csak 1913-ban még három terminust – a harmadik a „Gesellschaftshandeln” (társadalmi cselekvés) – használt ugyanarra, amire 1919-ben már csak kettőt. 1913-ban mind a hármat a „közösségi cselekvéshez” (a „Gemeinschaftshandeln”-hez) sorolta, ezt a terminust azonban 1919-ben már nem használta: az 1919-es terminológiában a „soziales Handeln” (társadalmi cselekvés) és a „soziale Beziehung” (társadalmi kapcsolat) együttesen fedte le azt, amit korábban „közösségi cselekvésnek” nevezett. A szavak jelentése alapján ugyan kézenfekvő volna az 1913-ban használt három terminust úgy megfeleltetni az 1919-ben használt kettőnek, hogy a „Gesellschaftshandeln”-ből” lett a „soziales Handeln”, a másik kettő pedig változatlan maradt, csak Weber most a „soziale Beziehung” fogalomkörébe sorolja őket (az utóbbi amúgy igaz), de ez nincs így: az 1913-as „társadalmi cselekvés” (Gesellschaftshandeln) egyértelműen a „társult cselekvés” szinonímája, és mint ilyen ugyanoda tartozik, ahova a „társult cselekvés” és a „társulás”, azaz – az 1919-es terminológiára lefordítva – a „társadalmi kapcsolat” (soziale Beziehung) fogalomkörébe. Arra pedig, amit Weber 1919-ben nevezett „társadalmi cselekvésnek” – a „soziales Handeln„-re –, 1913-ban néha egyszerűen a „cselekvés” kifejezést (lásd a 3. oldalhoz – a cselekvés három pontba foglalt definíciójához – adott magyarázatot), néha meg differenciálatlanul a jóval tágabb „közösségi cselekvés” terminust használta.

Most már csak az szorul magyarázatra, hogy ha ilyen kevés köze van egymáshoz az 1913-as „Gesellschaftshandeln”-nek és az 1919-es „soziales Handeln”-nek, akkor miért fordítottam mind a kettőt „társadalmi cselekvésnek”. Ráadásul korábban – a WuG magyar fordításában – megkülönböztettem a kettőt: az 1919-es szövegekben szereplő „soziales Handeln”-t „társadalmi cselekvésnek”, az egyik korábbi szövegek alapján véglegesített szövegrészben – az „Uralom szociológiájá”-nak első szakaszában – előforduló „Gesellschaftshandeln”-t pedig „társas cselekvésnek” fordítottam, és eljárásomat fordítói jegyzetben meg is indokoltam^*. Az ott adott indoklásból annyit ma is fenntartok, hogy ugyanannak a műnek a szövegében nem fordíthattam mind a két terminust „társadalmi cselekvésnek”, valamint, hogy a „Gesellschaftshandeln” értelmébe (szemben a „soziales Handeln”-nel) az is beletartozik, hogy többen cselekednek. Abban viszont nem volt igazam, hogy a korai terminológiában „a 'Gesellschaftshandeln' lényegében ugyanazt jelöli, amit Weber később – a fogalmi bevezető terminológiájának megfelelően – 'soziales Handeln'-nek nevezett”^*. – A mostani szöveg fordításánál azonban nem kényszerültem ilyen megkülönböztetésre, mivel ebben a szövegben még nem fordul elő a „soziales Handeln”: így azt a megoldást választhattam, amely a legközelebb áll a Weber által használt német terminushoz, és ugyanakkor a legjobban belesimul a magyar szövegbe.