A társulás racionális ideáltípusát egyelőre a valamilyen „célra létrehozott egyesület” jelenti számunkra: a WuG első részében Weber egészen más fogalmi felosztást követ: először tárgyalja a nyitott és a zárt „társadalmi kapcsolatokat”, azután az utóbbiakon belül a „szervezeteket” (Verbände) és csak ez után tér rá az „egyesület” – egészen pontosan: az „üzem” (Betrieb), az „egyesület” (Verein) és az „intézmény” (Anstalt) – fogalmának tárgyalására. A „valamilyen célra létrehozott egyesület” (Zweckverein) az 1919-es szövegben csak egyszer fordul elő (lásd 22. o; 67. o.), és akkor sem mint a társulás racionális ideáltípusa, hanem csak mint az egyik legtisztább típus (Weber három tiszta típust említ: a szigorúan célracionális, szabad megállapodáson nyugvó cserét a piacon, a szabad megállapodáson nyugvó egyesülést valamilyen cél elérésére – ez lenne a „Zweckkverein” – és a közös érzületen alapuló, értékracionálisan motivált egyesülést). Amit itt a bekezdés végéig a valamilyen célra létrehozott egyesületekről (az ilyen egyesületek rendjének lefektetéséről, az egyesületi szervekről, a kényszerítő apparátusról stb.) elmond, azt a WuG-ban a szervezetekről, illetve azok aleseteiről mondja el. Sőt, ez a terminológiai különbség az egész szöveget jellemzi: noha a „Zweckverein”-en kívül Weber már az 1913-as szövegben is beszél „Anstalt”-ról (intézményről) és „Verband”-ról (szervezetről), ezt a három fogalmat nem különbözteti meg olyan pontosan, mint a WuG első részében: 1913-ban általában mind a három azt fedi le, amit 1919-ben „Verband”-nak (szervezetnek), illetve a szervezet különböző típusainak nevez. (Ezekre a különbségekre később, a VII. pontban – az említett terminusok tárgyalásánál – még visszatérek.)