Nem minden megállapodáson alapuló társulás vezet azonban valamilyen célra irányuló egyesület kialakulásához: az itt induló és a bekezdés végéig tartó gondolatmenet a differenciálatlan terminológia miatt nehezen követhető. Ha az 1919-es szöveg felől próbáljuk értelmezni az itteni megkülönböztetéseket, akkor az „alkalmi társulásról” mondottaknak leginkább az feleltethető meg, amit Weber a WuG-ban az „átmeneti jellegű társadalmi kapcsolatról” mond (lásd a 3. paragrafushoz fűzött magyarázatok 4. pontját, 14. o.; 55. o.), a „valamilyen célra alakult egyesület” pedig (amelynek van megállapodáson alapuló rendje: a résztvevők ideáltipikus esetben legalább arra vonatkozóan világosan megegyeznek, hogy mi számít kötelezőnek, tilosnak, illetve megengedettnek) ebben a szövegrészben ahhoz áll közel, amit Weber 1919-ben a „társulás” korábban említett három tiszta típusából az első kettőről mond (csak emlékeztetőül: az első két tiszta típus a szabad megállapodáson alapuló csere a piacon és a szabad megállapodáson alapuló egyesülés valamilyen cél elérésére).