Barrès, Maurice (1862-1923) – francia író; Babits Mihály később így jellemezte: „Barrès az ént misztikus gyökereivel imádja, nemzeti, faji légkörével, s mindavval, amit szármázásának mélyeiből hozott. S az így kitágult ént minden dolgok mértékévé teszi. Ez az imádat rajong a rokonért, megdicsőíti a fajt s kizárja és gyűlöli az idegent.” (Az európai irodalom története. 1935.) De már 1917-ben, A veszedelmes világnézet című írásában roppant elmarasztalóan említi Barrès gondolkodását: „A barrèsi culte de moi, tulajdonképpen az élmény kultusza, a múlt kultusza. Mert az én a moi, nem egyéb, mint élményeink összege, múltunk foglalata. Éspedig nemcsak a magunk múltjáé, hanem fajunk, nemzetünk múltjának átöröklött eredője bennünk. Ezt a vak múltat, amit mindannyian iszonyú »tehetetlenségi nyomaték«-ként magunkban hordozunk, piedesztálra állítani és kultuszban részesíteni annyi, mint minden ésszerű alakításáról és javításáról az életnek örökre lemondani.”