CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
Előmagyarázkodás
Az ókor
A mezopotámiai számolástechnika
A babiloni aritmetika
A babiloni algebra
A babiloni geometria
A matematikai tartalmú egyiptomi papiruszok
Az óegyiptomi számírás
Az óegyiptomi számolás
Az óegyiptomi geometria
Az óegyiptomi algebra
Az ógörög számírás és számolás
A görög matematika alapjainak lerakása
Thalész
Püthagorasz és a püthagoreusok
A püthagoreusok zeneelmélete
A püthagoreusok számelmélete
A püthagoreusok geometriája
A kockakettőzés, körnégyszögesítés és szögharmadolás
A híres ókori görög feladatok
Hippokratész
Hippiasz
Deinosztratosz és Menaikhmosz
Arkhütasz
Arkhimédész, Eratoszthenész és Apollóniosz megoldásai
A bizánci Philón
Nikomédész
Dioklész
Muhjiaddín al-Magribi (1260 körül) kockakettőzése és Bolyai János (1802-1860) szögharmadolása
Az euklideszi szerkesztéssel való megoldhatóság
A nagy görög matematikusok
A knidoszi Eudoxosz
Az alexandriai Eukleidész
Egy kis nem felesleges filozófiai kitérő
A filozófia és a matematika
A szürakuszai Arkhimédész
A pergéi Apollóniosz
Miért állt meg az ógörög matematika fejlődése?
A görög csillagászok "trigonometriája"
A görög csillagászat kezdetei
A szamoszi Arisztarkhosz
Az ógörög trigonometria
A kürénéi Eratoszthenész
Poszeidóniosz
Hipparkhosz
Az alexandriai Menelaosz
Ptolemaiosz Klaudiosz
A görög matematika hanyatló kora
A görög hétköznapok matematikája
Az alexandriai Hérón
Az alexandriai Diophantosz
Az alexandriai Papposz
Az antik görög geometria színpadán legördül a függöny
A keleti középkor
KínaA kínai számírás
A Szuan csing
Vang Hsziao-tung
Csin Csiu-sao
Szun-ce
Csang Csiu-csien
Csen Luan
Li Je
Csu Si-csie
Jang Huj
A kínai mértékegységek
A kínai matematika korszakai
Az indoárja kultúra
A hindu számírás
Az indiai számírás elterjedése. A magyar számírás
A hindu matematika
Árjabhatta
Brahmagupta
Ácsárja Bhászkara
Srínivásza Aijangár Ramanudzsan
Rövid történelmi vázlat
Az arab matematika korszakai
Az arab matematikusok
Al-Hvárizmi
Ibn Türk al-Kutalli
Abu Kamii
Szabit ibn Kurra
Al-Battáni
Abul-Vafa
Al-Karadzsi
Al-Bírúni
Al-Haiszam
Ibn Júnisz
Al-Bagdádi
Omar Hajjám
Násziraddín at-Túszi
Al-Kási
Az európai matematika középkora
A középkori EurópaAz V-IX. század kiemelkedő matematikusai: Boethius, Beda Venerabilis, Alcuinus, Gerbert
Európa megérett a tudományok befogadására (Adelard, Gherardo, Robert of Chester, Leonardo Pisano, Jordanus Nemorarius, Bradwardine, d'Oresme)
Tárgyalásmódot változtatunk
A matematika főbb ágainak fejlődése
A geometriaAz analitikus geometria fejlődése (Descartes, Beeckman, Fermat, Wallis, Witt, Lahire, Stirling, Clairaut)
A differenciál geometria (Minding, Beltrami, Lamé, Saint-Venant, Bonnet, Frenet, Serret, Weingarten, Peterszon)
A szintetikus és az analitikus geometria házassága (Möbius, Plücker)
Az analitikus geometria és a vektorok (Hamilton, Grassmann)
Bolyai Farkas
Az V. posztulátum bizonyítási kísérletei
A nemeuklideszi geometria felfedezése
Bolyai János
Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij
A Scientia Spatii
A Bolyai-Lobacsevszkij-geometria hatása (Klein, Riemann, Pasch, Peano, Hilbert)
A topológia fejlődése (Poinsot, Listing, Peano, Poincaré, Brouwer, Weyl)
A diszkrét geometria
A matematikai analízis története (Cavalieri, Torricelli, Pascal, Fermat, Wallis, Gregory, Barrow)
Newton és Leibniz
Newton után Angliában (Berkeley, Maclaurin, Taylor)
Leibniz után a Kontinensen (A Bernoulli család, a Bernoulli testvérek, Euler)
A függvényfogalom fejlődése (Descartes, Leibniz, Euler, Fourier, Dirichlet, Bolzano, Fréchet, Riesz, Hilbert)
A sorelmélet fejlődése (Mercator, Lagrange, Cauchy, Fourier, Fejér, Weierstrass)
A differenciálhányados fogalmának fejlődése Euler után (d'Alembert, L'Huillier, Lacroix, Cauchy, Weierstrass)
Az integrál fogalmának fejlődése Leibniz és Newton után (Euler, Laplace, Clairaut, Lagrange, Riemann, Lebesgue, Stieltjes, Riesz)
A differenciálegyenletek (Johann Bernoulli, Riccati, Lagrange, Dániel Bernoulli, d'Alembert, Taylor, Lipschitz, Euler, Laplace, Poisson, Gauss, Green, Osztrogradszkij, Ljapunov, Cauchy, Lie, Poincaré, Birkhoff, Petzval, Beke, Kármán)
A variációszámítás kialakulása (Euler, a Bernoulli testvérek, Lagrange, Haar)
A számelmélet néhány problémája (Fermat, Waring, Sierpinski, Euler, Gauss, Csebisev, Minkowski, Hajós, Erdős, Goldbach, Vinogradov)
Az algebra fejlődése (Diophantosz, Al-Hvárizmi, Fibonacci, Chuquet, Pacioli, Widmann, Cardano, Viéte, Descartes, Newton, Euler, d'Alembert, Gauss, Lagrange, Ruffini, Ábel, Galois, Cauchy, Kronecker, Jordán, Klein, Lie, Boole, Huntington, Dedekind, Steinitz, Noether, van der Waerden, Birkhoff, Neumann János, MacLane, matematikai logika, automataelmélet, Rados, Kürschák, Haar, Szele, Kalmár)
A halmazelmélet kialakulása (Dedekind, Bolzano, Cantor, Zermelo, Frege, Burali-Forti, Russell, Richárd, Brouwer, Fraenkel, Neumann János, Gödel, Cohen, Kőnig, Haar, Kalmár)
A valószínűségszámítás fejlődése (Pacioli, Cardano, Daniel Bernoulli. Pascal, Fermat, Jacob Bernoulli, Moivre, Laplace, Buffon, Bayes; Poisson, Bunyakovszkij, Csebisev, Markov; Ljapunov, Morgan, Czuber, Boole, Mises, Bernstein, Hincsin, Borel, Kolmogorov, Rényi, Jordán Károly, Wiener, Neumann János)
A számítógép-tudomány fejlődése (Lullus, Schickard, Pascal, Leibniz, Odhner, Prony, Babbage, Jacquard, Hollerith, Zuse, Aiken, Wiener, Neumann János, Lebegyev, Colmerauer, Turing, Church, Kalmár, McCarthy)
Névmutató
Színes mellékletek
Előmagyarázkodás (részlet)
Szeretném mindjárt az első pillanatban kiábrándítani vagy megvigasztalni a kedves olvasót - kit hogyan. Aki ettől a könyvtől korszakalkotóan új tudománytörténeti felfedezéseket vár, az csalódni fog. Aki azt hiszi, hogy ez a könyv egy nagy matematikus munkája érthetetlen szak-tolvaj-nyelven, és a szerző magához méltónak sem tartja az elemi ismeretekkel való foglalkozást, az szintén csalatkozni fog. A könyv összeállításánál legfőbb célul azt tűztem ki, hogy a matematikatörténet felfedezéseit, tehát magát a matematikát - amennyire ez lehetséges - közel hozzam az olvasóhoz. Tegyem pedig mindezt történelmi keretben egyrészt azért, hogy szembeszökő legyen a matematikai gondolkozásnak és eredményeknek a ma eléggé meg nem becsült kulturális értéke, másrészt azért, mert szeretném az érdeklődést felébreszteni egy nagyon szellemes tudomány és annak története iránt. Sok igen értékes tudománytörténeti mű éppen mert rendszerint azokat az illető tudomány tudósai írták, csak a kiválasztottak számára élvezhető. Ezt a könyvet azonban elsősorban nem a matematikát művelő tudósoknak szántam, hanem a matematika iránt érdeklődő és ezen a területen legalább középiskolás műveltséggel rendelkező olvasóknak. Az viszont természetes, hogy külön öröm számomra, ha az előzetes figyelmeztetés ellenére tudós matematikusok is kézbe veszik.
Az előzőekből talán kiviláglik, hogy a szíves olvasó ismeretterjesztő matematikatörténeti áttekintést tart a kezében, amely kezdetben részletes, és mindinkább csak átfogó jellegű, amint a jelenkori felsőbb matematikai ismeretek megszületéséhez közeledünk. Amint a megfelelő helyeken erre a figyelmet külön is felhívom, a könnyebb érthetőség kedvéért bátorkodtam a komoly tudomány számára megengedhetetlen eszközökkel is élni. Ez azonban - véleményem szerint - nem égbekiáltó bűn. Nem jelent többet annál, mint hogy a középiskolában szokásos jelöléseket használom, hogy néhány tételnek csak az egyszerűbb esetére tértem ki, vagy hogy segítségül hívtam például a koordinátageometriát, illetve más középiskolai ismeretet stb. Úgy vélem azonban, hogy ez sohasem megy az eredeti gondolatmenet szépségének a rovására, hanem inkább annak a könnyebb meglátását segíti elő. Néhol alkalmam nyílt néhány önálló gondolat kifejtésére és alkalmazására; az olvasó elnézését kérem, ha ilyenkor nem tudtam a kísértésnek ellenállni.
Az eddigiekből sejthető, hogy ez nem matematika-tankönyv, hanem csak a történelem folyamán született legfontosabb és legérdekesebb matematikai gondolatmenetek vázlatos ismertetése. A könyvben szereplő tételek szabatos bizonyításai tankönyvekben és más kézikönyvekben keresendők.
Abban a reményben, hogy a népszerűsítés érdekében követett módszerbeli eljárásom megértésre talál, ajánlom munkámat minden olyan kedves olvasónak, aki középiskolás tanulmányai során megszerette a matematikát, vagy legalábbis nem okoztak számára a matematikaórák elviselhetetlen gyötrelmeket.
[...]
Budapest, 1985
Sain Márton