Sekélyen gyökerező, sarjadzó, széles lombozatú fa, keresztben leváló sötétszürke kéreggel. Vesszői idősebb korban lecsüngők. Levelei rövid nyelűek, tojásdadok vagy lándzsásak, fényesek, kopaszok. Fehér virágai 2-5-ösével bogernyőt alkotnak. Csonthéjas termése kissé lapított, savanykás ízű, piros.

Vadon Délnyugat-Ázsiában, Indiától és Délkelet-Európától a Balkánig fordul elő. Hazánkban nem honos. Finnugor eredetű nevét a Volga-vidéki őshazában kapta, ahol eleink már fogyasztották.

Az egész országban termesztik. Jelentősebb termesztési központja a Duna-Tisza közének déli részén, és Újfehértó környékén alakult ki. Éghajlat és talaj iránt nem érzékeny. Egyes nagy-gyümölcsű fajták rosszul termékenyülnek.

Rendkívül értékes mint konzervipari nyersanyag és exportgyümölcs. Frissen is fogyasztják, és befőttek, likőrök készítésére használják fel. Levele és terméskocsánya drog, fája értékes. A fajták közül kimagasló jelentőségű a "Pándi üvegmeggy" és a festőlevű "Cigánymeggy". Termesztett meggyfajtáink tulajdonképpen több közelrokon faj nemesítése és keresztezése útján jöttek létre.