45. Glycine soja (L.) Sieb. et Zucc., em. Benth. - Szója (Szójabab) (Syn.: Glycine max [L.] Merr. p. p.; Soja hispida Moench p. p.) [Papilionaceae - Pillangósvirágúak].

Felálló szárú, minden részében sűrűn szőrös, egyéves, pillangós virágú növény. Levelei hármasak, tojásdadok. Virágai rövid kocsányúak, kicsinyek, levélhónalji; csomós fürtbe szorulók. Termése sűrűn bozontos szőrű, éréskor felfelé álló hüvely. Magja változó nagyságú és színű lehet.
Az emberiségnek egyik legrégibb idők óta termesztett növénye. Évezredeken át Kelet-Ázsiában, keletkezési központjában termesztették, világszerte csak a legutóbbi néhány évszázad alatt terjedt el. Ősi termesztési területe Kína, Mandzsúria, Korea és Japán. Hazánkban 1870 óta több ízben próbálkoztak termesztésével, de bizonytalan és nem megfelelő hozama miatt újra felhagytak vele. Számottevő méretekben csak 1939 óta termesztett növény. A szójafajták száma igen nagy, de ökológiai igényeik igen eltérők. Főleg melegebb, páradús termőhelyre való, emellett talajigényes. Tenyészideje általában hosszú.
A hüvelyesek között is kiválik nagy fehérje­tartal­mával, mely jól emészthető, és az állati fehérjék pótlására is alkalmas. Ezenkívül igen jelentős az olaj-, lecitin- és vitamintartalma is. Elsőrendű takar­mányozási, valamint étkezési és édesipari felhaszná­lásán kívül igen sokoldalúan alkalmazható más iparágakban is.