A veteménybab egyéves, alacsony növésű (bokorbab), vagy jobbra csavarodó szárú (karós bab) pillangósvirágú növény. Nagy, tojásdad, kihegyezett csúcsú levelei hármasak. Virágfürtje levélhónalji, kevés virágú, virágai fehérek vagy pirosak. Hüvelye hosszú, sokmagvú, hegyes csúcsú. A magvak igen változó alakúak és színűek. A tűzbab magasra felfutó, fürtje dúsvirágú, virágai téglavörösek, hüvelye szélesebb, tarka magvai nagyok.

Őshazája Dél-Amerika. A veteménybab a XVI. században került Európába, hazánkban 1560 óta ismeretes. A Föld minden részén termesztik és felhasználják. Számos fajtában igen elterjedt hazánkban is, szántóföldi és konyhakerti termesztésben egyaránt. Leginkább Szabolcs és Heves megyékben, valamint a Dunántúlon termesztik. A termesztés 2/3 részét zölden használják fel. Talajban nem válogatós, legjobban a középkötött talajokon díszlik. A fagy iránt nagyon érzékeny, ezért későn vetik.

Fontos és tápláló főzeléknövény, melyet zölden és éretten egyaránt fogyasztanak, és a konzervipar is kiterjedten felhasználja. A tűzbabot jóval csekélyebb mennyiségben termesztik, inkább salátának, valamint dísznövényként.