a: Szártő ("sarj") és virágos szárrészlet
b: Csíranövény
c: Makkocska (nagyítva). Mentha spicata (L.) Huds. var. crispa Benth. - Fodormenta (Syn.: var. crispata [Schrad.] Beck).
d: Virágos szárrészlet.
A borsos menta kultúrában keletkezett fajkeresztezés. Erős illatú évelő növény. Gyökerei a gyöktörzs csomóiból nagy számmal erednek. Szára 60-80 cm magas, csak csúcsán ágazik el. Levelei hosszlándzsásak, élesen fűrészfogasak; erezete a levél felszínén bemélyedt, a fonákon kiemelkedő. Virágzata 6-7 álörvből összetett, alsó részében szaggatott, felső részében tömött füzér. A párta kékeslila, kissé ajakos.
Vadon biztosan nem ismeretes. E hibrid Angliában a XVII. század végén keletkezett. Termesztése ma világszerte elterjedt. Egyik legigényesebb gyógy-, illetve illóolaj-növény: csak csapadékban gazdag vidéken, mélyrétegű, humuszban gazdag, tápdús talajban termeszthető jó eredménnyel.
Levele drog, hajtásait illóolaj-gyártásra használják. Illó olaja főként mentolt tartalmaz.
Kevesebb és kevésbé értékes illó olajat szolgáltat a fodormenta, melynek több fajtáját termesztik. Termesztési körülményei hasonlók a borsos mentáéhoz. Herbája jellemző fűszeres, konyhaköményre emlékeztető illatú.
Vadon biztosan nem ismeretes. E hibrid Angliában a XVII. század végén keletkezett. Termesztése ma világszerte elterjedt. Egyik legigényesebb gyógy-, illetve illóolaj-növény: csak csapadékban gazdag vidéken, mélyrétegű, humuszban gazdag, tápdús talajban termeszthető jó eredménnyel.
Levele drog, hajtásait illóolaj-gyártásra használják. Illó olaja főként mentolt tartalmaz.
Kevesebb és kevésbé értékes illó olajat szolgáltat a fodormenta, melynek több fajtáját termesztik. Termesztési körülményei hasonlók a borsos mentáéhoz. Herbája jellemző fűszeres, konyhaköményre emlékeztető illatú.
