A piros gyűszűvirág kétéves növény. Tőlevelei hosszúkástojásdadok, az 50-60 cm hosszúságot is elérik. Szárlevelei rövid nyelűek, a felsők ülők, csipkés szélűek, fonákjukon molyhosak. Virágzata végálló, 50-100 cm hosszú fürt. A párta ferde harang alakú, piros, ritkán fehér, belül piros pettyes.

Hazája Nyugat-Európa, keletfelé Németország, Csehszlovákia, Ausztria az előfordulási helyei, hazánkban vadon nem terem. Mint gyógynövényt a középkor vége felé kezdték használni. Dekoratív kerti dísznövény is. Termesztésre párásabb vidéket, középkötött, tápdús kerti talajt kíván.

Hatóanyagai különböző glikozidok, melyek értékes szívgyógyszert szolgáltatnak.

Szárított levele hivatalos drog.

A gyapjas gyűszűvirág szintén kétéves, dús gyökérzetű növény. Az első évben csak tőlevélrózsát hajt, a második évben virágzik. Szárlevelei lándzsásak, fényes-zöldek. Virágai a szár csúcsán dúsvirágú tömött fürtöt alkotnak. Virágzati gerince a csészével együtt lágyan bozontos-gyapjas. A párta gömbösharang alakú, fehéres-vöröses, rozsdabarnán erezett, kívül mirigyes.

Balkáni-pannóniai faj. Nálunk vadon csak a Pilis-Budai hegység néhány pontján és a Mecsek alján fordul elő. Termesztésre a középkötött, jó táperőben levő talajokat kedveli. Szántóföldön jól termeszthető.

Az utóbbi évtizedekben vették termesztésbe. Szívbántalmak elleni igen fontos gyógyszereket készítenek leveleiből.