A sütő tök egyéves faj. Szára elfekvő, több méter hosszúra is megnő. Levele vese alakú, 5-karéjú. Virágai egylakiak, a párta tölcséres harang alakú, sárga színű. A termés nagy, többé-kevésbé gömbös.

Hazája Dél-Amerika, a kultúrában széles körben elterjedt. Hazánkban az egész ország területén kis mennyiségben már régi idők óta termesztik. Legnagyobb sütőtöktermesztő táj Szabolcs megye. A meleg fekvésű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli.

Sült állapotban késő ősszel-télen fogyasztják. Kisebb mennyiséget a cukrász- és konzervipar is felhasznál, azonkívül a nagy termésű fajtái állattakarmányként is szerepelnek.

Az úri tök szintén egyéves faj. A guggonülő fajták szára 50-80 cm, az indás fajtáké 3-6 m hosszú. Levelei nagyok, tenyeresen karéjosak. Virágai egylakiak, sárgák. Termése henger alakú kabak.

Hazája Észak-Amerika déli része. A meleg és mérsékelt égövön mindenütt termesztik. Magyarországon nagyobb mennyiségben a Duna-Tisza közén és a városellátó övezetekben. Talajban nem válogatós, legjobban a humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli.

Több termesztett fajtája közül nálunk legelterjedtebb a gyaloló vagy spárgatök, melynek termése megnyúlt hengeres. Csány környékén nagy területeken termesztik.

Felhasználása többféle: főzelékeket, konzervet készítenek belőle, egyes fajták magját olajnyerésre, csemegének, sőt gyógyszerként is használják.