Egyéves, szára heverő, bordázott, serteszőrös. Levelei tenyeresen karéjosak. Virágaik sárgák, egylakiak, ritkán hímnősek. Termése kabak, alakja és nagysága fajták szerint változik. Hazája trópusi Afrika vagy trópusi Ázsia. A mérsékelt zóna déli részein és a trópusokon sokfelé művelik. Termesztésbe vétele Indiában és Afrikában egymástól függetlenül indult meg. A görögök és rómaiak időszámításunk kezdetén veszik művelésbe. Magyarországon a XII-XIV. században indul meg nagyobb mértékben a termesztése. Legfontosabb dinnyetermesztő tájaink a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon vannak. Legjobban a laza szerkezetű, jó minőségű homok-, homokos vályog- és vályogtalajokon fejlődik.

Főleg nyersen fogyasztják, gyümölcslevet, szirupot, befőttet, aszalványt stb. készítenek belőle. Számos változata és fajtája ismeretes.