a: Termős virágú hajtás
b: Porzós virágú hajtás
c: Csíranövény
d: Tőlevelek
e: Magvak (nagyítva).
Egyéves, alacsony termetű, többnyire kétlaki, kopasz növény. Tőlevelei fajtánként különböző alakúak: tojásdadok, háromszög alakúak vagy dárdásak, vállukon többnyire 2 pár cimpával, vagy épek. Szélük gyakran hullámos vagy fodros. A felső szárlevelek épek, csúcsuk szálkás. Egyivarú, zöldes virágait a szél porozza be. A porzós növények hamar elszáradnak, a termésekből a levelek hónaljában gömbölyű, tüskétlen vagy tüskés előlevélbe zárt makktermés fejlődik.
A spenót valószínűleg a Kaukázus környékén vadon termő Spinacia tetrandra Roxb. fajból származott. Őshazájából - ahol vadon gyűjtik - az arabok révén került Európába, és itt a keresztes háborúk után kezdték termeszteni. Ma már az egész világon művelik, hazánkban - több fajtában - mintegy másfélezer hektáron. A laza, valamint az erősen kötött, sovány, mésztelen talajok kivételével mindenütt jól termeszthető. Vethető ősszel vagy kora tavasszal.
Leveleit főzelékként frissen fogyasztják. Újabban jelentős mennyiségben dolgozza fel a konzerv- és mélyhűtő ipar is. Vérképző hatású, fehérje-, vitamin- és ásványianyag- (főleg vas-) tartalma miatt jelentős tavaszi és őszi zöldfőzelék.
A spenót valószínűleg a Kaukázus környékén vadon termő Spinacia tetrandra Roxb. fajból származott. Őshazájából - ahol vadon gyűjtik - az arabok révén került Európába, és itt a keresztes háborúk után kezdték termeszteni. Ma már az egész világon művelik, hazánkban - több fajtában - mintegy másfélezer hektáron. A laza, valamint az erősen kötött, sovány, mésztelen talajok kivételével mindenütt jól termeszthető. Vethető ősszel vagy kora tavasszal.
Leveleit főzelékként frissen fogyasztják. Újabban jelentős mennyiségben dolgozza fel a konzerv- és mélyhűtő ipar is. Vérképző hatású, fehérje-, vitamin- és ásványianyag- (főleg vas-) tartalma miatt jelentős tavaszi és őszi zöldfőzelék.
