Évelő növény. Föld feletti hajtása csíkolt, levele hosszúkás, dárdás vállú. Összetett bogas fürtvirágzatában kétivarú és egyivarú porzós virágok vannak, tehát felemás virágú. A viráglepel 6-cimpájú, a 3 belső cimpa majdnem kerekded. Termése 3-élű makk.

A mezei sóska (R. acetosa
L., ssp. pratensis
[Wallr.] Blytt. et
Dahl) euráziai eredetű kozmopolita faj. A kerti sóska (var. hortensis
Dierb.) vadon ismeretlen.

A sóskát az ókorban mind a görögök, mind a rómaiak már ismerték és fogyasztották. A XVI. században Franciaországban levesek, mártások készítésére használják. Magyarországon a mezei sóska vadon igen elterjedt, a kerti sóska termesztése kis területre, inkább házikertekre szorítkozik. A savanyú kémhatású, humuszos, kötöttebb öntéstalajokat kedveli.

Mint kora tavaszi zöldségfélének van jelentősége, fogyasztják azonban az egész év folyamán is. Újabban a konzervipar is forgalomba hozza mélyhűtve és püré formában. A szürke sóska évelő. Levelei kb. olyan hosszúak, mint szélesek, háromszögű-tojásdadok, szürkezöldek. Európai faj, csak szórványosan termesztik.