a: Ágrészlet porzós barkával
b: Ágrészlet termős virágokkal
c: Téli rügyes hajtás
d: Terméses ágrészlet
e: Dió-csontár
f: A mag (dióbél) fele
g: Fakéreg részlete
h: Csíranövény.
Hatalmas termetű, egylaki, széllel porzódó fa. Nagy levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak, jellegzetes illatúak. Porzós barkái és csomóban álló termős virágai lombosodás előtt jelennek meg. Felnyíló csonthéjas termésük külső zöld burka korán leváló.
Európa délkeleti részétől Kis- és Elő-Ázsiáig őshonos. Magyarországi honossága még vitatott. Már az ókorban is termesztették. Mindenütt megterem, leginkább mélyrétegű, nyirkos öntéstalajokon. Fagyérzékeny. Sűrűbb termőtájai a Tiszaháton és a Dunántúl déli felében találhatók. Magról szaporítják, újabban behasított bujtással való szaporítását is kidolgozták.
A dióbél magas kalóriájú, nagy olaj- és fehérjetartalmú táplálék és étolaj, kiterjedten felhasználja a festék- és a kozmetikai ipar, levelét pedig a gyógyászat. Színes, kemény fája kiváló bútorfa és furnírrönk.
Nagyszámú fajtáit a csonthéj törékenysége, alakja és nagysága szerint osztályozzák.
Európa délkeleti részétől Kis- és Elő-Ázsiáig őshonos. Magyarországi honossága még vitatott. Már az ókorban is termesztették. Mindenütt megterem, leginkább mélyrétegű, nyirkos öntéstalajokon. Fagyérzékeny. Sűrűbb termőtájai a Tiszaháton és a Dunántúl déli felében találhatók. Magról szaporítják, újabban behasított bujtással való szaporítását is kidolgozták.
A dióbél magas kalóriájú, nagy olaj- és fehérjetartalmú táplálék és étolaj, kiterjedten felhasználja a festék- és a kozmetikai ipar, levelét pedig a gyógyászat. Színes, kemény fája kiváló bútorfa és furnírrönk.
Nagyszámú fajtáit a csonthéj törékenysége, alakja és nagysága szerint osztályozzák.
