150. Asparagus officinalis L. - Spárga [Liliaceae - Liliomfélék]

a: A gyöktörzs zsenge hajtásai (spárgahajtás)
b: Virágos szárrészlet
c: Magvak (nagyítva)
d: Terméses szárrészlet.

Évelő, kétlaki, ritkán hímnős virágú növény. A gyöktörzs oldalrügyeiből fejlődnek a felhasználásra kerülő hajtások, az ún. spárgasípok. Szára terebélyesen ágas, 50-150 cm magas. Keskeny­szálas, levélszerű ágai 3-10-esével állnak egy örvben. A valódi levelek aprók, pikkely alakúak. Termése vörös bogyó.
Hazája Eurázia mediterrán és kontinentális tájai. Európaszerte művelik, különösen Nyugat-Európában igen keresett zöldség. Már az egyiptomiak és görögök is termesztették. A legfejlettebb termesztési fokot a rómaiaknál érte el. A középkór óta Európában mindenütt művelik. Magyarországon a spárga őshonos, vad alakja főleg szárazabb termőhelyek vegetációjában mindenütt megtalálható. Nagyobb arányú termesztése nálunk a század­forduló táján kezdődik. Termesztésre a mélyrétegű, laza, mésztartalmú talajokat kedveli, fontos a talaj jó vízgazdálkodása és szellőzöttsége.
Etiolált hajtásait használják frissen főzelék készítésére, konzervként és a gyógyászatban is. Magyarországon is több fajtáját termesztik. A kertészet zöld hajtásait a virágkötészetben használja fel.



Kezdőlap