152. Bromus erectus Huds. - Sudár rozsnok [Gramineae - Pázsitfű-félék].

a: Virágzó szár és szártő
b: Terméses toklász (nagyítva)
c: Csíranövény. Bromus inermis Leyss. - Árva rozsnok (Magyar rozsnok, mágocsi rozsnok).
d: Szártő és virágzó szár
e: Terméses toklász (nagyítva).

A sudár rozsnok évelő, bokrosan növő szálfű. Magassága 40-90 cm, szára merev, sima. Levele világoszöld, keskeny, gyakran szőrös, nyelvecskéje kicsiny, behasadt. Virágzata felálló buga, a rövid bugaágak végén kevés füzérkével. Egy-egy füzérke 5-12 virágú, toklásza szálkás.
Hazája Közép- és Dél-Európa, Észak-Afrika, Elő-Ázsia, a Kaukázusig. Észak-Amerikában helyenként meghonosodott. Magyarországon elterjedt erdős­sztyep-növény, sziklagyepekben, cserjésekben, irtás­réteken gyakori és állományalkotó. Franciaország déli vidékein régóta termesztett növény, nálunk csak a XX. században kezdték termeszteni. Nemesítésé­vel alig foglalkoztak.
Száraz vidékek másodrendű takarmányfüve, amely meleg, meszes talajokon jól tenyészik. Szénáját korán kell kaszálni, mert hamar fásodik.
Az árva rozsnok évelő, tarackos szálfű. Szára sima, 30-120 cm magas. Levele 3-15 mm széles, többnyire kopasz, nyelvecskéje kicsiny, épszélű. A buga dús füzérkéjű, virágzáskor terpedt. A toklász csúcsa lekerekített és kicsípett, csak aprón szálkás. A füzérkék 5-8-virágúak.
Kontinentális-euráziai faj. Magyarországon is ősho­nos és igen elterjedt erdőssztyep-növény; cserjések­ben, irtásokban stb. gyakori. Angliában kezdték először termeszteni a XVIII. század közepe táján. Magyarországon a Csongrád megyei "Mágocsi uradalom"-ban kezdték a vetőmagtermesztését, innen kapta "mágocsi rozsnok" elnevezését. Nemesítésével jó eredményeket értek el.
Száraz vidékek másodrendű szálfüve, lucernával vetve jó takarmányt ad. Öntözésre is alkalmas.



Kezdőlap