a: Gyepes tőhajtás
b: Virágos szár
c: Érett toklász (nagyítva). Festuca pseudovina Hack. - Sovány csenkesz (Sziki csenkesz, veresnadrág).
d: Gyepes tőhajtás virágos szárakkal
e: Érett toklász (nagyítva).
A réti csenkesz évelő, lazán bokros növésű szálfű. Szára 40-120 cm magas, sima, a buga alatt kissé érdes. Levele fényes üdezöld, 2-10 mm széles, a nyelvecske igen kicsi, szélén nyúlvánnyal; fülecskéje keskeny, nem teljesen szárölelő. Virágzata 10-20 cm hosszú, egyoldalú buga, mely virágzáskor szétterül. A füzérke 5-13-virágú. Toklásza kihegyesedő, szálkátlan. Euráziai elterjedésű faj, Észak-Amerikában behurcolt. Hazánkban mocsárréteken, nedves kaszálókon társulásalkotó, uralkodó fű. Termesztése Angliából terjedt el, nálunk a XX. század elején kezdik termeszteni. Nemesítésével nálunk is, külföldön is jó eredményeket értek el.
Egyik legértékesebb szálfű, sűrű gyepet alkot, jól sarjadzik, üde és tápanyagban gazdag talajokon nagy termést ad. A lerágást és a tiprást is jól bírja, tehát kaszálóra és legelőre egyaránt alkalmas. Vörös herével vagy lucernával is kedvezően társítható.
A veres csenkesz évelő, tarackos, lazán gyepes növésű aljfű. 40-60 cm magas, szára sima. Levele kopasz, igen vékony, kissé összehajló élű. Bugavirágzatának füzérkéje ibolyás, 4-6-virágú, a toklász szálkás.
Circumpoláris faj. Hazánkban hegyi réteken és zöld legelőkön gyakran uralkodó fű. Termesztésre talajban nem válogatós, kissé szikes vagy tőzegtalajokon is jól fejlődik. Sovány, száraz talajok növénye, takarmányértéke másodrendű.
Nemesítésével is foglalkoznak. Nálunk az 1920-as években kezdődött a nemesítése, és több minősített fajtája van.
A barázdált csenkesz évelő, bokros növésű, gyepes pázsitfű. Szára a buga alatt érdes. Magassága 30-60 cm. Levele 0,6-0,8 mm vékony, érdes, levélhüvelye többnyire kopasz. Bugája laza, gyakran 10 cm hosszú, a füzérke 6-7,5 mm, a toklász 4,5-5,5 mm, annak szálkája 2 mm hosszú.
Euráziai elterjedésű. Hazánkban a pusztafüves lejtők, sztyeprétek állományalkotó, uralkodó füve. Zárt gyepet alkot a homokpusztákon, az alföldi löszpuszta-maradványokon. Csakis száraz, többé-kevésbé meszes talajokon alkalmas legelő létesítésére.
A sovány csenkesz szintén évelő, csomós-bokros növésű aljfű. Szára sima, kopasz. Levele fonalas (0,3-0,6 mm széles), fénytelen, kékesszürke. Bugavirágzatának füzérkéi 4,5-5,5 mm hosszúak.
Kontinentális-euráziai faj. Magyarországon sokfelé elterjedt, szikes pusztákon, szikár homoki és hegyi legelőkön. Társulásalkotó, sótűrő faj, mely a harmadosztályú szikes talajokat is elviseli. Nagy kiterjedésű állományai nem fedik teljesen a talajt, zsombékszerű csomói nem záródnak.
Száraz viszonyok között legelőre ajánlható, korán legeltethető; de kevés és gyenge minőségű takarmányt ad, sarjúja alig van. Nemesített fajtája Magyarországon a "Karcagi sziki csenkesz "és a "G sziki csenkesz".
Egyik legértékesebb szálfű, sűrű gyepet alkot, jól sarjadzik, üde és tápanyagban gazdag talajokon nagy termést ad. A lerágást és a tiprást is jól bírja, tehát kaszálóra és legelőre egyaránt alkalmas. Vörös herével vagy lucernával is kedvezően társítható.
A veres csenkesz évelő, tarackos, lazán gyepes növésű aljfű. 40-60 cm magas, szára sima. Levele kopasz, igen vékony, kissé összehajló élű. Bugavirágzatának füzérkéje ibolyás, 4-6-virágú, a toklász szálkás.
Circumpoláris faj. Hazánkban hegyi réteken és zöld legelőkön gyakran uralkodó fű. Termesztésre talajban nem válogatós, kissé szikes vagy tőzegtalajokon is jól fejlődik. Sovány, száraz talajok növénye, takarmányértéke másodrendű.
Nemesítésével is foglalkoznak. Nálunk az 1920-as években kezdődött a nemesítése, és több minősített fajtája van.
A barázdált csenkesz évelő, bokros növésű, gyepes pázsitfű. Szára a buga alatt érdes. Magassága 30-60 cm. Levele 0,6-0,8 mm vékony, érdes, levélhüvelye többnyire kopasz. Bugája laza, gyakran 10 cm hosszú, a füzérke 6-7,5 mm, a toklász 4,5-5,5 mm, annak szálkája 2 mm hosszú.
Euráziai elterjedésű. Hazánkban a pusztafüves lejtők, sztyeprétek állományalkotó, uralkodó füve. Zárt gyepet alkot a homokpusztákon, az alföldi löszpuszta-maradványokon. Csakis száraz, többé-kevésbé meszes talajokon alkalmas legelő létesítésére.
A sovány csenkesz szintén évelő, csomós-bokros növésű aljfű. Szára sima, kopasz. Levele fonalas (0,3-0,6 mm széles), fénytelen, kékesszürke. Bugavirágzatának füzérkéi 4,5-5,5 mm hosszúak.
Kontinentális-euráziai faj. Magyarországon sokfelé elterjedt, szikes pusztákon, szikár homoki és hegyi legelőkön. Társulásalkotó, sótűrő faj, mely a harmadosztályú szikes talajokat is elviseli. Nagy kiterjedésű állományai nem fedik teljesen a talajt, zsombékszerű csomói nem záródnak.
Száraz viszonyok között legelőre ajánlható, korán legeltethető; de kevés és gyenge minőségű takarmányt ad, sarjúja alig van. Nemesített fajtája Magyarországon a "Karcagi sziki csenkesz "és a "G sziki csenkesz".
