a: Virágzó szár
b: A levél nyelvecskéje és fülecskéi; var. erectum vSchübl.
c: Kalász. H.v. convar. vulgare - Hatsoros árpa (Syn.: Hordeum hexastichon L.).
d: Szártő és virágzó szár
e: Szemtermés hasi és háti oldalról (nagyítva)
f: Csíranövény.
Az árpa egynyári (tavaszi) gabonanövény. Gyökérzete gyors fejlődésű, bojtos. Szára üreges szalmaszár. Levele hosszú, szálas, nyelvecskéje rövid, fülecskéi nagyok, sarlószerűen görbültek. Virágzata kalász, a füzérkék (kalászkők) a tengely ízein hármasával ülnek; a kétsoros árpánál a 3 füzérke közül a középső termékeny, és ennek van hosszú szálkája, a négysoros árpánál valamennyi füzérke termő, de a középső fejlettebb, a hatsoros árpánál a füzérkék valamennyien egyformán fejlettek, s ezért a kalász igen tömött.
A hazánkban termesztett legtöbb fajta a kétsoros árpához tartozik.
Az árpa keletkezési középpontja Elő- és Közép-Ázsia. Innen vándorolt termesztése nyugat felé, a késői neolitikumban már Európában is előfordul. Magyarországon az árpát a történelem előtti idők óta termesztik, az ősmagyaroknak is már termesztett növénye volt. Az bizonytalan, hogy akkor már a kétsoros árpát ismerték-e? Jelenleg a kétsoros árpa a negyedik legfontosabb (legnagyobb területen termesztett) növényünk. Fejlődésének és minőségének legjobb a mélyrétegű, elegendő meszet tartalmazó, humuszos, középkötött vályogtalaj.
Az árpa nemesítése az 1910-es években kezdődött jelentősebb mértében. Jelenleg elismert hazai fajták: a "Martonvásári FB 104.", a "Bánkúti korai takarmányárpa", a "Martonvásári korai takarmányárpa", a "Martonvásári FB 101. sörárpa", a "Martonvásári FB 102. sörárpa", a "Mesterházi sörárpa", a "Lovászpatonai Universal", a "Hatvani 308. sörárpa", a "Hatvani 1108. sörárpa", a "Peresztegi sörárpa".
Egyéves, de főleg tavaszi a négysoros árpa (ssp. tetrastichum [Stokes] Koern. et Werner). A régebbi termesztésű árpák közé tartozik. Termesztési területe világviszonylatban nagyobb, mint a kétsoros árpáé; főleg takarmányárpának termesztik az őszi alakjait. Nemesítése terén hazánkban is kiváló eredményeket értek el. Számos nemesített fajtánk volt; jelenleg elismert fajták: a "Lédeci Beta", a "Székács 31." és a "Mezőhegyesi 68. őszi takarmányárpa".
A termesztésből fokozatosan visszaszorult a hatsoros árpa. Jelenleg Magyarországon az őszi takarmányárpák területéből csak csekély százalékban vesz részt. Régebbi nemesített fajtánk a "Hatvani 445. őszi árpa" is, újabban nincs nálunk hivatalosan elismert fajtája.
A kétsoros árpát elsősorban a sörgyárak dolgozzák fel, de mint kávépótló és takarmány is jelentős. A négy- és hatsoros árpák takarmányárpák, melyeknek szalmája is értékes.
A hazánkban termesztett legtöbb fajta a kétsoros árpához tartozik.
Az árpa keletkezési középpontja Elő- és Közép-Ázsia. Innen vándorolt termesztése nyugat felé, a késői neolitikumban már Európában is előfordul. Magyarországon az árpát a történelem előtti idők óta termesztik, az ősmagyaroknak is már termesztett növénye volt. Az bizonytalan, hogy akkor már a kétsoros árpát ismerték-e? Jelenleg a kétsoros árpa a negyedik legfontosabb (legnagyobb területen termesztett) növényünk. Fejlődésének és minőségének legjobb a mélyrétegű, elegendő meszet tartalmazó, humuszos, középkötött vályogtalaj.
Az árpa nemesítése az 1910-es években kezdődött jelentősebb mértében. Jelenleg elismert hazai fajták: a "Martonvásári FB 104.", a "Bánkúti korai takarmányárpa", a "Martonvásári korai takarmányárpa", a "Martonvásári FB 101. sörárpa", a "Martonvásári FB 102. sörárpa", a "Mesterházi sörárpa", a "Lovászpatonai Universal", a "Hatvani 308. sörárpa", a "Hatvani 1108. sörárpa", a "Peresztegi sörárpa".
Egyéves, de főleg tavaszi a négysoros árpa (ssp. tetrastichum [Stokes] Koern. et Werner). A régebbi termesztésű árpák közé tartozik. Termesztési területe világviszonylatban nagyobb, mint a kétsoros árpáé; főleg takarmányárpának termesztik az őszi alakjait. Nemesítése terén hazánkban is kiváló eredményeket értek el. Számos nemesített fajtánk volt; jelenleg elismert fajták: a "Lédeci Beta", a "Székács 31." és a "Mezőhegyesi 68. őszi takarmányárpa".
A termesztésből fokozatosan visszaszorult a hatsoros árpa. Jelenleg Magyarországon az őszi takarmányárpák területéből csak csekély százalékban vesz részt. Régebbi nemesített fajtánk a "Hatvani 445. őszi árpa" is, újabban nincs nálunk hivatalosan elismert fajtája.
A kétsoros árpát elsősorban a sörgyárak dolgozzák fel, de mint kávépótló és takarmány is jelentős. A négy- és hatsoros árpák takarmányárpák, melyeknek szalmája is értékes.
