a: Szálkás buga
b: Szálkátlan, terméses buga
c: Levélerezet (nagyítva)
d: Csíranövény
e: Bugarészlet
f: Kinyílt virág (nagyítva)
g: Magház a bibével (nagyítva)
h: Virágzó buga
i: Szártő.
Egyéves gabonanövény. Szára fajtánként változóan 50-120 cm magas. Levelei 20-30 cm hosszúak, 1-2 cm szélesek, levélhüvelye zárt, szárölelő fülecskéi szőrösek. Virágzata 15-30 cm hosszú, lazán összezárt, felálló buga. A füzérkék kerülékesek vagy tojásdadok, oldalt lapítottak, szőrösek. A toklász fajtákra jellemzően vagy szálkás, vagy tar (szálkátlan).Termése pelyvás szemtermés. Bugája éretten bókoló.
Kultúrájának eredete Kelet- és Délkelet-Ázsia. A legősibb adatok szerint Kínában mintegy 6.000 év óta termesztik. Legfontosabb gabona a trópusokon és szubtrópusokon, a kukoricán és kölesen kívül. Ma a rizs fő termesztési helye Kína és India.
Magyarországon már a török hódoltság idején termesztettek rizst, majd 1785-ben indult az első rizstermesztési kísérlet, de több próbálkozás után abbamaradt. Az 1930-as években nagy lendülettel megindult kísérleti és nemesítői munka eredményeként az itteni viszonyoknak megfelelő rizsfajták kialakítása új korszakot nyitott a magyar rizstermesztésben.
Árasztott viszonyok között talajban nem válogatós, csak a talaj mész- és szódatartalmára nagyon érzékeny, ezért legeredményesebben fekete réti agyagon, sárga vagy barna erdei agyagtalajon és kilúgozott, mésztelen, nem szódás szikeseken termeszthető.
Nemesített rizsfajtáink a Turkesztánból behozott "Dunghan-Shali"-fajtából származnak. Ilyenek az "Ömirt 39.", "Ömirt 210." és az "Ömirt 239." törzsszámú fajták. Valamennyi tar bugájú, korán érő, de a barnulásos- (bruzone-) betegségre nagyon hajlamos. A szálkás "Arpa-Shali"-ból nemesített a "Szegedi szakállas rizs".
Nemcsak jelentős gabona- és takarmánynövény, hanem iparilag is igen fontos (papírgyártás, rizspor, keményítő, szalmafonás stb.).
Kultúrájának eredete Kelet- és Délkelet-Ázsia. A legősibb adatok szerint Kínában mintegy 6.000 év óta termesztik. Legfontosabb gabona a trópusokon és szubtrópusokon, a kukoricán és kölesen kívül. Ma a rizs fő termesztési helye Kína és India.
Magyarországon már a török hódoltság idején termesztettek rizst, majd 1785-ben indult az első rizstermesztési kísérlet, de több próbálkozás után abbamaradt. Az 1930-as években nagy lendülettel megindult kísérleti és nemesítői munka eredményeként az itteni viszonyoknak megfelelő rizsfajták kialakítása új korszakot nyitott a magyar rizstermesztésben.
Árasztott viszonyok között talajban nem válogatós, csak a talaj mész- és szódatartalmára nagyon érzékeny, ezért legeredményesebben fekete réti agyagon, sárga vagy barna erdei agyagtalajon és kilúgozott, mésztelen, nem szódás szikeseken termeszthető.
Nemesített rizsfajtáink a Turkesztánból behozott "Dunghan-Shali"-fajtából származnak. Ilyenek az "Ömirt 39.", "Ömirt 210." és az "Ömirt 239." törzsszámú fajták. Valamennyi tar bugájú, korán érő, de a barnulásos- (bruzone-) betegségre nagyon hajlamos. A szálkás "Arpa-Shali"-ból nemesített a "Szegedi szakállas rizs".
Nemcsak jelentős gabona- és takarmánynövény, hanem iparilag is igen fontos (papírgyártás, rizspor, keményítő, szalmafonás stb.).
