Egyéves gabonanövény. 80-120 cm magas, levele 20-25 cm hosszú, 2-3 cm széles, főleg a levélhüvely táján hosszú, elálló szőröktől bozontos. Virágzata laza, összetett buga. A buga ágai bókolók, a füzérkék hosszú kocsányúak, 4-5 mm hosszúak.

Hazája Kelet- és Közép-Ázsiában van, alakgazdagsága itt a legnagyobb. Fő termesztési területe Közép-Ázsia, Észak-Kína, Japán, India, Dél-Oroszország és a Duna menti országok; csekélyebb a termesztése Amerikában és Afrikában. Kínában már i. e. 2700 évvel művelték, a legfontosabb kása-növény volt. Magyarországon már a honfoglalás idejében termesztették.

Rövid tenyészidejű növény, ezért másodterményként is termeszthető. Melegigényes és a szárazságot jól tűri. Talaj iránt nem nagyon igényes, jó erőben levő lazább talajokon terem bőven. Különösen a régi időben, de helyenként ma is fontos élelmiszernövény, főleg kásaként fogyasztják. Jó takarmánynövény is, ipari felhasználása (szeszgyártás stb.) kisebb mérvű. Hazánkban legkedveltebb a piros vagy paprikaköles, legritkábban a fehér kölest termesztik. Nemesített fajtái közül legelterjedtebb a tarlóvetésre is jól bevált "Lovászpatonai piros köles".