A „Magyarország
Kultúrflórája” virágos növényeit tárgyaló kötet-sorozatát a kultúrnövények
színes ábráit tartalmazó X. kötettel nyitjuk meg. A Színes Atlasz 180 táblán
azoknak a kultúrnövényeknek jellemző képét és egyes részleteit mutatja be,
amelyek a készülő Kultúrflóra I-IX. köteteiben
kerülnek részletes feldolgozásra. A táblákon mintegy 220 növényfaj, alfaj,
változat, és 210 fajta képe szerepel, összesen kb. 1300 részletrajzzal. Úgy
gondoljuk, hogy ez olyan megoldás, amelyet a fejlettebb mezőgazdaságú
államokban is alig találunk. Így remélhetjük, hogy ez a Színes Atlasz külföldön
is érdeklődést kelt.
Az Atlasz ábrái Jávorka
Sándor akadémikus irányításával és útmutatásával, Csapody Vera önálló művészi
alkotásaiként kitűnő növényismerő szakértelmével párosult művészi
hivatottsággal készültek. A lenyomatok eredeti akvarelljeit Csapody Vera –
jórészt eredeti nagyságban – mind élő növényekről festette, és a megfelelő élő
növényanyag megszerzésének nehéz és felelősségteljes feladatát is maga végezte.
A növényeket egész sor intézmény és intézet bocsájtotta rendelkezésére.*
Készséges támogatásukért köszönet illeti mindegyiküket, úgyszintén az anyag
összegyűjtésében és kritikai ellenőrzésében segítő kartársakat is.
Az Atlaszban ábrázolt
növények részletes – a sorozatos mű célkitűzéseiben megállapított szempontok
szerint kidolgozott – szakszöveganyagát a botanikus és mezőgazdasági
szakemberek száz főt jóval meghaladó nagy munkaközössége készíti. Ez a
feldolgozás az elkészülés sorrendjében füzetenként jelenik meg, és folyamatosan
egészül ki kötetekké. Addig is az Atlaszhoz csatolt
ábramagyarázat ismertetései (11. fejezet) tájékoztatnak az egyes fajokra
vonatkozó leglényegesebb tudnivalókról.
A részletes feldolgozás
célkitűzései kiterjednek majd a tárgyalt termesztett (vagy termeszthető) növény rendszertani helyzetére, származására, elterjedésére,
sejttani-szövettani viszonyaira, élettani és ökológiai feltételeire, fejlődési,
növekedési és szaporodási körülményeire, sőt bizonyos mértékig nemesítési és
agrotechnikai vonatkozásaira is.
„Magyarország
Kultúrflórája” felöleli a hazánkban termesztett, illetve termeszthető
mindazokat a kultúrnövényeket, amelyek az általánosabb értelemben vett
„mezőgazdasági növény” fogalma alá tartoznak. Tárgyalja tehát a
szabadföldön termesztett mezőgazdasági és konyhakerti fajokat, a
gyümölcsféléket, az ipari felhasználású virágtalan és virágos növényeket, a
termesztett gyógynövényeket; nem tárgyalja viszont a
dísznövényeket, a dendrológiai, erdészeti stb. kultivált fajokat. Természetesen
az egyes növények gazdasági jelentősége, hazai termesztési intenzitása már a
több év alatt megjelenő mű készülte folyamán is módosulhat (pl. egyes
gyógynövények, ipari növények stb. termesztési jelentősége csökken
vagy növekszik, átmeneti vagy huzamosabb termesztési szünetelése áll be stb.). Ezt
a változást, illetve ingadozást – mely természetesen előre nem látható – a mű
szerkezetében csak korlátozottan lehet figyelembe venni. Termesztett
kultúrnövényeinknek az említett kereten belüli feldolgozására irányuló e
törekvés a mű jelentőségét és használhatóságát igen széleskörűvé teszi. Kutatók,
oktatók és mindazok, akik a mezőgazdaság bármely ágában elméletileg vagy
gyakorlatilag tevékenykednek, a legmodernebb magyar nyelvű szintézisben
kaphatnak tudományos áttekintést – széleskörű irodalmi utalásokkal – a
tárgyalt kultúrnövényekről. A X. kötet művészi kivitelű ábrái, amelyekre minden
egyes növényfaj feldolgozásánál utalás és hivatkozás történik, méltán és méltón
reprezentálja azt a célt, amelyet a „Magyarország Kultúrflórája” sorozat
a magyar mezőgazdaság fejlődésében és fejlesztésében betölteni kíván.
Az Atlasz nyomdai
kivitelezésének rendkívül nagyigényű és körültekintő gondosságot
kívánó munkáját az Akadémiai Kiadó és az Akadémia Nyomda, valamint az Offset
Nyomda dicséretes módon oldotta meg.
Reméljük, hogy
mezőgazdaságunk művelői és az érdeklődő közönség is szívesen fogadják ezt a
Színes Atlaszt, és haszonnal forgatják mezőgazdaságunk fejlesztésének
szolgálatában.
Budapest, 1961. január 21.
A szerkesztők