Illyés Gyula a Hősökről beszélek 1945-ös Sarló-féle kiadásának előszavában írja le az Esztergomban Babitscsal együtt alkotásban töltött időt. Szabó Lőrinc a Nyári hajnal című versét a Híd Babits-emlékszámában a következő, túlzottan dramatizáló szöveg kíséretében közölték: „Ez a költemény Egy verseskönyv olvasása után alcímmel 1933-ban jelent meg: hódolat volt a meg nem nevezett Babits költői géniuszának és felidézése annak a barátságnak, amely Babits Mihályt az 1920-as évek elején az ifjú Szabó Lőrinchez fűzte és később megszakadt. Babits természetesen megérezte, hogy a költemény az ő akkori legújabb verseskötetéről szól, érintkezést keresett volt tanítványával, és így hosszú évek múltán ez a vers hozta létre a két költő újabb találkozását.” (Híd, 1941. augusztus 12. 7. 1.)