A pragmatizmust és az operacionalizmust, mint hasonló orientációjú társadalmi, illetőleg fizikai irányzatot H. Marcuse is együtt említi (L'homme unidimensionnel; Les Editions de Minuit, 37. 1.). Az akkori korszerű társadalom- és természettudományokban is járatos Szabó Lőrinc esetében mégis inkább kortársi összecsengésről, mint tudatos hatásról beszélhetünk. Esetleg sloganok formájában is eljuthatott hozzá e filozófiai és tudományos módszerek jellegzetes végeredménye. A közvetlen kapcsolat helyett az általa is meghatározónak minősített Russell-hatást kell közvetítőként felfognunk.