Rákóczi Zsigmond (1544–1608) fejedelmi dinasztiájának és családja hatalmának megalapozója volt. Mágocsy Gáspárhoz hasonló pályát futott be: köznemesi családból származván, ő is a katonai pályán haladt előre. Fontosabb tisztségei: szendrői tiszt, majd várkapitány, 1589-től 1591-ig pedig egri várkapitány. Eközben szorgosan gyűjtötte a birtokokat is, többek között éppen a Mágocsy-örökség egy részéhez is hozzájutott egyik házassága révén. Részt vett a tizenöt éves háborúban, majd csatlakozott Bocskay felkeléséhez, s a fejedelem erdélyi helytartója lett. Bocskay halála után egy évig Erdély fejedelme volt, ekkor azonban Báthory Gábor nyomására lemondott, visszavonult a birtokaira, s nemsokára meghalt.

Rákóczi, annak ellenére, hogy nem tanult külföldi egyetemen, igen művelt ember volt, rendszeresen olvasta a Bibliát és a különböző történetírókat, sőt ő maga verseket is írt, amelyek közül egy maradt az utókorra. Mint e levél is egyértelműen bizonyítja, ő volt a vizsolyi Biblia kiadásának legfőbb támogatója.