Szükséges röviden összefoglalni a műegyetem történetét, mivel Heller Farkas működése alatt is többször volt átszervezés, illetve névváltozás. II. József 1782-ben szervezte meg a budai tudományegyetemen (alapították 1635-ben a filozófiai fakultással kapcsolatban az Institutum Geometricumot (Mérnöki Intézetet) mérnökök kiképzésére. Az 1846-ban Mednyánszky Alajos tervei alapján létrehozott „József-ipartanoda” 1850-ben magához csatolta az időközben Budáról Pestre áthelyezett Institutum Geometricumot. Az új intézmény neve „K. K. József-Polytechnikum” (K = (Kelet) lett, melyet 1872-ben Eötvös József közbenjárására egyetemi rangra emeltek és M. Kir. József-Műegyetemnek neveztek. Lágymányoson az építkezés 1902. és 1909. között folyt, s 1914-ben a meglévő négy osztályt ötödikkel, a közgazdasági osztállyal bővítették. Az egyetem 1901-től a műszaki doktor cím adására jogosult. 1920-ban a közgazdászképzést átvette a tudományegyetem, ahol a kormányzati önkényes intézkedés eredményeképpen önálló közgazdaságtudományi kar létesült. E kart 1934-ben csatolták vissza a műegyetemhez. 1934-ben a műegyetem az alábbi karokat foglalta magába:

1. mérnök és építészmérnöki kar,

2. gépész- és vegyészmérnöki kar,

3. bánya-, kohó-, és erdőmérnöki kar,

4. mezőgazdasági és állatorvosi kar,

5. közgazdaságtudományi kar, (1948-ig működött).

1934-ben a műegyetemnek öt kara és 10 osztálya volt.