1. fejezet: Tudományelméleti bevezetés: irodalom, irodalomtudomány - fogalommeghatározások
1.1. Előzetes megjegyzések
1.2. A megismerésről
1.3. A megismerés területeiről és módozatairól
1.4. A szépirodalom mint a megismerés tárgya: köznyelvi vagy tudományos alkotás?
1.4.1. A köznyelvi közlemények sajátosságai az információ átadása szempontjából
1.4.2. A tudományos nyelvű közlemények sajátosságai az információ átadása szempontjából
1.4.3. Hogyan lehet a köznyelvet értekezések megírására alkalmassá tenni?
1.4.3.1. Feladat: Megszüntetni a köznyelv kifejezéseinek többértelműségét
1.4.3.2. Feladat: Megszüntetni a köznyelv homályosságát
1.4.3.3. Feladat: Koherens elméletet alkotni
1.4.3.4. Leírás és magyarázat
1.4.4. A szépirodalom mint értekezés köznyelvi álcában
1.4.5. Tudomány, ismeret, megismerés: történetiség és viszonylagosság
1.5. Az 'irodalom' fogalma és az 'irodalom' fogalmának viszonylagossága
1.5.1. Az 'irodalom' fogalmának történeti viszonylagossága
1.5.2. Az 'irodalom' fogalmának szinkrón viszonylagossága
1.6. Az irodalomtudomány tudományágai
1.7. Irodalomtudományi koncepciók/irányzatok/szövegelemzési eljárások
1.7.1. Szövegelemzési és interpretációs eljárások, megközelítésmódok, módszerek
1.7.2. Az irodalmi szövegelemzés és interpretáció irodalomtudományi megközelítésmódjai
1.7.2.1. A pozitivizmus
1.7.2.2. A szellemtörténeti módszer
1.7.2.3. A hermeneutika mint a szövegértés alaptudománya és az irodalomtudományi hermeneutika
1.7.2.4. Szövegimmanens megközelítések
1.7.2.5. A recepcióelmélet
1.7.2.6. Formalizmus, strukturalizmus
1.7.2.7. Kitekintés: posztstrukturalizmus, dekonstruktivizmus
1.7.2.8. A pszichoanalitikus interpretáció
1.7.2.9. Irodalomszociológia
1.7.3. J. W. Goethe: Vándor éji dala című versének interpretációja a különböző megközelítésmódok alapján

2. fejezet: Jel, nyelv, irodalom
2.1. A jel fogalma
2.1.1. A jel triadikus koncepciója
2.1.2. A diádikus jelkoncepció
2.1.3. Verbális és nemverbális jelek
2.2. A jeltudomány
2.3. Nyelvi jel, természetes nyelv és irodalom
2.4. Nyelv, irodalom, kommunikáció

3. fejezet: Szöveg és irodalmi szöveg. Szintaktikai, szemantikai, pragmatikai aspektusok
3.1. Az irodalmi szöveg szintaktikai aspektusai
3.1.1. Retorikai ismeretek
3.1.2. A retorika története
3.1.3. A beszédmű megalkotásának munkafázisai a klasszikus retorika alapján
3.1.3.1. Az inventio
3.1.3.2. A dispositio
3.1.3.3. Az elocutio
3.1.3.4. A memoria
3.1.3.5. A pronuntiatio
3.2. Az irodalmi szöveg szemantikai aspektusai
3.2.1. Az irodalmi szöveg belső szemantikai viszonyai
3.2.2. Az irodalmi szöveg szövegkülső szemantikai viszonyai: fikció és irodalom
3.3. Az irodalmi szöveg pragmatikai aspektusai
3.3.1. Az irodalmi kommunikáció sajátosságai
3.3.2. A 'kulturális tudás' szerepe az irodalmi kommunikációban
3.3.3. Szövegek közötti összefüggések: az intertextualitás
3.3.3.1. Az intertextualitás-kutatás irányai
3.3.3.2. Az intertextualitás szemiotikai felfogása

4. fejezet: Szövegfajták, szövegtípusok, irodalmi műnemek, műfajok
4.1. Műfajelméleti bevezető
4.2. Narratív struktúrák
4.2.1. Narráció, elbeszélés
4.2.2. Az elbeszélés elemi formái és modelljei
4.2.2.1. Az elemi narratív struktúra Prince-féle változata
4.2.2.2. Az elemi narratív struktúra Lotman-féle változata
4.2.3. Az elbeszélés vizsgálatának irányai
4.2.3.1. Az "elbeszélés" egyszerű típusai: Propp, Lévi-Strauss, Greimas, Bremond
4.2.3.2. Általános elbeszélés-modellek: a "klasszikus" narratológia kialakulása
4.2.3.3. Irodalmi "lehetséges világok": az elbeszélés logikai-szemantikaimodellje
4.2.3.4. "Posztklasszikus" narratológiák
4.2.4. A narratív szöveg és elemzési kategóriái
4.2.4.1. A "történetmondás" (discours) kategóriái
4.2.4.2. A "történet" (histoire) kategóriái
4.2.4.3. Elbeszélő műfajok
4.3. Drámai szövegek és műfajok
4.3.1. A dráma mint irodalmi műnem/műfaj
4.3.2. A drámai szövegek elemzési kategóriái és osztályozásuk
4.3.2.1. A dráma mint közvetlen és jelen idejű elbeszélés
4.3.2.2. A színpadi beszéd
4.3.3. A dráma strukturális tagolása: külső és belső szerkezet
4.3.3.1. A dráma külső szerkezete
4.3.3.2. A dráma belső szerkezete
4.3.4. Drámai formák tartalmi és formai osztályozása
4.3.5. A drámából elvonatkoztatott esztétikai minőségek rendszere mint az osztályozás alapja
4.3.6. A drámai formák történeti változásai
4.3.7. Dráma és színház
4.3.7.1. Dráma és előadás
4.3.7.2. A dráma és a színház résztvevői
4.3.7.3. Színházi és színpadformák
4.3.8. Mai tendenciák
4.4. Lírai szövegek és műfajok
4.4.1. A líra mint műnem - történeti áttekintés
4.4.2. A lírai szövegek sajátosságai
4.4.2.1. Pragmatikai jellemzők
4.4.2.2. Szemantikai jellemzők
4.4.2.3. Szintaktikai-formai jegyek
4.4.2.3.1. Vers, verses forma
4.4.2.3.2. Sorfajták
4.4.2.3.3. Strófaformák
4.4.3. Lírai műfajok
4.4.3.1. Epigramma
4.4.3.2. Dal
4.4.3.3. Elégia
4.4.3.4. Óda
4.4.3.5. Rapszódia
4.4.3.6. Ditirambus

5. fejezet: Linkek

6. fejezet: Felhasznált és további felhasználásra ajánlott irodalom