Előszó (részlet)

A Magyar Köztársaság 2006-ban korszerű történelmének egyik legfontosabb eseményéről emlékezik meg: a magyar népnek a Rákosirendszer elleni felkeléséről. Európa és a világ 1956. október 23-án értesült az eseményről, amelynek híre villámgyorsan terjedt az akkori sajtó révén, és arról szólt: Budapesten felkelés van. A német munkások 1953. évi berlini lázadása és a gyorsan elfojtott kisebb lengyel fegyveres felkelés (Poznan, 1956. június 28.) után ez volt az első, de mindenképpen méretében és hatásában jóval jelentősebb jele annak, hogy érlelődik a tiltakozás a sztálini önkény ellen a "szocialista tábor" országaiban. Az a szándékunk, hogy ezeknek az eseményeknek az akkori belgrádi és vajdasági lapokban történő megjelentetése alapján megmutassuk, milyen volt az akkori Jugoszlávia álláspontja a magyarországi felkeléssel kapcsolatban, és a jugoszláv közvélemény hogyan értesült ezekről az eseményekről.

Úgy döntöttünk, hogy mindezt a belgrádi Borba és Politika, valamint az újvidéki Dnevnik és Magyar Szó napilap, továbbá a Subotičke novine, a Somborske novine és a Zrenjanin helyi hetilapok írásai alapján világítjuk meg. Úgy véljük, hogy ez a választék kellőképpen szolgálja azt a szándékunkat, hogy eleget tegyünk a vállalt feladatnak. Szerintünk semmi lényeges újdonságot nem hozna, ha más forrásokat is figyelembe vennénk (egyes szerbiai vagy más jugoszláv köztársaságbeli újságokat), mert abban az időben az egész jugoszláv sajtó állásfoglalása eléggé egyarculatú volt, és viszonylag kevés forrásra támaszkodott, a tájékoztatás gerincét nagyjából a Tanjug hírei adták, vagy pedig idézték a külföldi hírügynökségek (elsősorban az AFP és AP) és médiumok híreit, legföljebb támaszkodtak egyes magyar forrásokra (budapesti rádió, Kossuth rádió, MTI stb.) és az általunk említett, viszonylag kevés számú tudósítóra, akiknek zöme olyan különtudósító volt, aki ebben az időben rövid időt töltött Magyarországon.

Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a médiumok egy része, külön a Borba (kezdetben a JKP, később a JDNSZSZ sajtószerve) és a Politika befolyása nem korlátozódott a Szerb Köztársaság, illetve a Vajdaság területére, mivel a Borba mint szövetségi sajtószerv, abban az időben két párhuzamos kiadásban jelent meg: cirill betűvel Belgrádban és latin betűvel Zágrábban, a Politika pedig - sokéves hagyományának (1904-ben alakult, és a két világháború időszakát leszámítva egész idő alatt folyamatosan megjelent) köszönhetően - olvasott volt az egész egykori Jugoszláviában, még Szlovéniában és Macedóniában is.

[...]