CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
ELŐSZÓ
I. A PSZICHOMETRIA ELMÉLETE ÉS MÓDSZERE
1. A pszichológiai mérés történeti gyökerei és a mérés problémája a pszichológiában (Rózsa Sándor és Hevesi Krisztina)
2. A pszichológiai tesztek típusai, alkalmazási területei és a tesztelés folyamata (Rózsa Sándor és Bergyár Judit)
3. A teszthasználat jogi és etikai aspektusai (Bérdi Márk és Kő Natasa)
4. Méréselméleti és statisztikai alapfogalmak (Rózsa Sándor)
5. A normák és a pontszámok interpretációja (Rózsa Sándor)
6. A pszichológiai tesztek reliabilitása (Nagybányai Nagy Olivér)
7. A pszichológiai tesztek validitása (Nagybányai Nagy Olivér)
8. A tesztszerkesztés (Rózsa Sándor)
9. A többváltozós statisztikai eljárások a pszichometriában (Rózsa Sándor)
10. A pszichológiai tesztek kultúrközi adaptációja (Rózsa Sándor)
II. A PSZICHOLÓGIAI MÉRŐESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI TERÜLETEI ÉS TÍPUSAI
11. A mentális képességek tesztelése (Nagybányai Nagy Olivér és Rózsa Sándor)
12. A személyiségmérés projektív technikái (Rózsa Sándor, Kő Natasa és Oláh Attila)
13. Strukturált személyiség-kérdőívek (Rózsa Sándor, Kő Natasa és Oláh Attila)
14. Diagnosztikai mérőeszközök és tünetbecslő skálák (Rózsa Sándor és Kő Natasa)
15. Tesztek a munka világában: A nem klinikai tesztalkalmazások (Nagybányai Nagy Olivér)
IRODALOM
FÜGGELÉK
A standardpontok átszámítási táblázata
Nemzetközi irányelvek a tesztalkalmazás normáinak kialakításához
A jelentősebb tesztforgalmazók listája
Segédlet az SPSS Statisztikai Programcsomaghoz (Bérdi Márk)
A könyvben szereplő feladatok megoldásai
Előszó
A lelki jelenségek mérhetővé tétele meghatározó szerepet töltött be a
pszichológia önálló tudománnyá válásában. Az elmúlt évtizedekben rohamosan
fejlődő mérés és tesztelés napjainkra a pszichológia szinte valamennyi
területére kiterjed (pl. iskolapszichológia, klinikai pszichológia,
munkaerő-kiválasztás, kutatás). A pszichológiai tesztelés iránt egyre
növekedő érdeklődés következtében hatalmas mennyiségű szakmai tapasztalat
és módszertani ismeret halmozódott fel, ami gyakran a kritikák
kereszttüzében formálódott. A tesztelés hasznosságának és korlátainak
felismerése a tesztszerkesztés, a forgalmazás és az alkalmazás szigorú
követelményrendszerét alakította ki.
Ez a könyv elsősorban az egyetemi tanulmányaikat végző pszichológus-hallgatóknak
szól, de minden bizonnyal haszonnal forgathatják más a pszichológiai mérés
iránt érdeklődő hallgatók vagy szakemberek is. A könyv hiánypótló, mivel
mindezidáig nem jelent meg hazánkban olyan egységes tananyag, amely a
pszichológiai tesztelés alapvető ismereteit összefoglalóan bemutatná. E
munka tartalmi és szerkezeti felépítésénél nagyban támaszkodtunk azokra
a több kiadást is megélt, angol nyelvű tankönyvekre, amelyeket számos
felsőfokú oktatási intézményben tanítanak világszerte: pl. Anastasi és
Urbina (1996), Gregory (2000), Aiken (2002), Cohen és Swerdlik (2004).
A könyvet két nagy területre ezen belül 15 fejezetre osztottuk: az első a
pszichometria elméleti részét tekinti át, a második pedig a pszichológiai
mérőeszközök alkalmazási területeit mutatja be. Minden fejezet végére
rövid összefoglalást készítettünk, megkönnyítve az áttekintést,
valamint kiemeltük a legfontosabb fogalmakat is. Az adott témák további
részletezését, az alaposabb tájékozódást a fejezetek tartalmához
kapcsolódó, magyar nyelvű olvasmányok listái és internetcímek segítik. A
függelékben többek között a tesztalkalmazás nemzetközi irányelveit és az
alapvető pszichometriai jellemzők elkészítésének gyakorlati útmutatóját is
megtalálja az érdeklődő.
A könyvet számos példával és leírással igyekeztünk szemléletessé tenni. A
mérőmódszerek bemutatásánál arra törekedtünk, hogy a hazai gyakorlatban is
elérhető és ismert mérőeszközöket mutassunk be.
A szerkesztők