Előszó

Az egyházi vonatkozású művek adatainak begyűjtését Kókai Sándor az 1980-as évek végén végezte. Abban az időszakban, amikor az ilyen jellegű műveket gyakran a meglevő bibliográfiák is mellőzték. Kókai Sándor (1953-2002) széles körű gyűjtése felekezeti hovatartozás nélkül kiterjedt minden egyházi jellegű műre. Egyaránt gyűjtötte a katolikus, a református, az izraelita és más vallás gyakorlását elősegítő hitbuzgalmi műveket, szertartáskönyveket, imakönyveket, olvasmányokat. Az anyaggyűjtést a meglevő szakirodalom felhasználásával olyan helyeken végezte, ahol a műveket kézbe is vehette: könyvtárakban, levéltárakban, plébániákon, gyülekezetekben.

A bibliográfia gyűjtőköre kiterjed a délvidéki származású egyházi személyek (papok, kántorok stb.) művére. Számba vette a szépirodalmi jellegűeket is, sőt a más nyelven megjelentetett, de ehhez a vidékhez kapcsolódó egyházi vonatkozású kiadványok adatait, amelyeket a 19. században gyakran a történelmi Magyarország területén adtak ki. Vidékünkön leginkább a szegedi kiadványok voltak használatban, de volt köztük budapesti, kalocsai és máshol kiadott mű is. Nem következetlenség tehát, hogy nemcsak a mai Vajdaság területén megjelentetett művek leírása került a dokumentumtárba.

A dokumentumanyag hungarikákat tartalmaz, vagyis olyan műveket, amelyeknek szerzője magyar, a szövege egy- vagy többnyelvű, azzal, hogy a többnyelvű művek között szerepel a magyar nyelv is. A csak horvátul, németül megjelent kiadványok kimaradtak, még abban az esetben is, ha szerzőjük magyar volt. Sőt olykor ugyanaz a mű megjelent magyarul és más nyelven, ezúttal csak a magyar nyelvűről készült leírást közöljük, habár Kókai Sándor eredeti gyűjtésében mind megtalálható. Ő nem alkalmazta következetesen a nyelvi kritériumot, a hungarikumokat tágabban értelmezte. Számára a szerző délvidéki származása volt a döntő, ezért nem szűkítette anyagát sem a nyelvi, sem a földrajzi kritérium alapján. Egyháztörténeti vonatkozásban mindenképpen értékes adalék lenne az az ismeret is, hogy kinek milyen és hány nyelven jelent meg a műve, mégis el kellett ettől tekintenünk, hiszen sok adatot újra le kellett volna ellenőrizni, amire nem volt lehetőségünk. És természetesen a terjedelmet is növeltük volna tetemesen.

Az eredeti anyagban az első feljegyzett mű 1733-as évjelzettel látott napvilágot. Ez ugyan latin nyelvű, de a címe és az ajánlás délvidéki vonatkozására utal: Bács megyei hitigazsági dokumentumok alapján folytatott baráti párbeszéd a katolikusok és reformátusok között. Ezt kihagytuk. A következő kiadvány már 1815-ben jelent meg, amit egész sor követ a 19. századból. Adattárunkat ezzel az évvel kezdjük, mivel ez már magyarul jelent meg.

...