| ujjaikkal a száraz barázdák, |
| a jegenyén fönnakadt napot. |
| Végighúztam a tarlón az idegen szél jajgatását |
| s láttam: az óriás nyár meginog, |
| recsegve a völgyi erdőre dűl és |
| akácok szikrái pattognak szerteszét. |
|
| Kiélesített kocsiút izzott |
| kaszálók tenyerében s a szárazság |
| árkai követtek mindenütt: |
| cserepes partjukat alig takarta itt-ott |
| dülledt bozót, fekete bodzafürt. |
|
| a lapályon nádas sírt, ahonnan jöttem, |
| s csak messziről egy vonat |
| menny s föld között a szívdobogásomat. |
|
| Madár nem szállt és a felhőket |
| elkomorította a vasárnapi csönd |
| a merev látóhatár, meredt kukorica-vázak, |
|
|
