| sose létezik tovább, mint amig fölébredsz, |
|
| a karok és lábak, a száj és az öl |
| elérhető, mindennapi kenyeréből |
|
| Vas-királynak és Agyagkirálynőnek, |
|
| sistergő csont-rózsának mondd, |
|
| mondd, hogy ahol a test végződik, |
| ott veszi föl pávafark-fejdíszét, |
| telihold-szemét ott nyitja ki, |
|
| mondd, hogy ahol a szellem végződik, |
| ott forog a nap kerekében, |
| ott röhög, cívódik: sár-eső, |
| hőségtől fölemelkedő hegyoldal, |
|
| mondd, hogy csillag-gyökérzetű Nemiség: |
| álom és csírázás, nagy ezüst tölgy és zene, |
|
| elmerülnek és föltúrják a rögöt az ősök, |
|
| vessétek le hús-álarcotokat, |
| vessétek le magatokról magatokat, |
|
| de mondd, hogy csak a hullámok dörgésében |
|
|