| Nem vagyok én a totem-állatotok, |
|
| tagjaink egybeforradásának neve, |
|
| toka-hízlalók, fegyverletevők, |
|
| Királyok nem isszák többé véreteket, |
| csillog melleteken az aranygomb, |
| kinek ordítsak: gyújtsátok föl |
|
| Égetné torkotokat a vérem, |
| végigfújna a szél a síkságon. |
|
| futunk az utcákon, mint a hangyák, |
|
| én, a százezer kiegyenesített kasza, |
| én, a paraszt-szívekre dobott |
|
| Légy a mi vetésünk zöldje, |
|
| Én, a magamra vetett árnyék, |
| én, a házakra fagyott varjúsereg? |
|
| Légy a mi egymáshoz kötő láncunk, |
|
|