|
1.
| eleget hordtuk már ezt az arcot, |
| ezeket a vesszőket-hüvelyeket, |
| jobb egy könnyű kopoltyú, |
| nem mindig ugyanaz a fejfájás, |
| ugyanazok a zavaros ingerek, |
| csontvázunk előtt állva, pucéran, |
|
2.
| Ön is törje szét magát, mester, |
| önök is, kozmikus költők, |
| tüntessük el fejünket-lábunkat, |
| kezdjük elölről a születést, uraim, |
| hogy a csillagok hányják ki |
| koponyánkat árokba vágni: |
| hintsük be sóval a helyünket, |
|
|