| Megrázkódnak a tegnap fái |
| váratlan, hosszú suhogással. |
|
| Hajlonganak a láthatatlan szélben, |
| sárga levelük az idő árkaira hull. |
|
| Gallyaikkal beleütődnek a kis |
| csillagokba és a sötétedő üregekbe. |
|
| Sok rikácsolással egy madár |
| jelt ad a némaság folyóágainak. |
|
|