| | olyan tökéletesen izgató csata |
| | Egyiket se lehet félkézzel csinálni |
| | és aki bármelyik vállalkozásban |
| | átcsapnak a legmagasabb gátakon is |
| | és meghaladják erejét, lélekjelenlétét, |
| az jobb, ha hozzá se nyúl a zsírpecsétes tányérokhoz |
| | Némán vagy harci üvöltések közepette kell addig |
| a kezünkre zúduló edények, |
| | a fojtogató csókok meg a mérgező |
| elleni kétségbeesett dulakodásban |
| | semmivé szakadozik kényes és hamis |
| | és csak mosogatunk, csapkodunk, makogunk, |
| | mint egy halat fogdosó nagy, fehér mosómedve |
| valahol egy folyó árnyékos zúgójában. |
| | Ha ruhánkra, bőrünkre fröccsen |
| | a természet forrásaiból kicsapó nedvesség, |
| | a tenger tajtékainak érezzük, |
| | ismeretlen partok, árapályok felé. |
| Elmerülünk, fölbukkanunk, |
| | ösztöneink és reflexeink lendületes hajrájában. |
| miközben egyre több pohár, fazék, villa, |
| ragyog vakítóan a csöpögtetőben, |
| | egyre több vak rúgkapálás, |
| | ritmus egyesít titkos tevékenységünkkel: |
| | egyetlen, de idegeinket végighasító |
| | az az elemi, magától fokozódó |
| | a reménytelen világtemetőnek, zűrzavarnak, |
| | első, ügyetlen kézmozdulatainkkal |
|
|