| | csak elképzelnem lehet a melled, |
| | amikről tudom: izzani kezdtek |
| ha számat rájuk tapasztottam. |
| | és szemérmed megnyitottam, |
| | vesszőmből gyémánt-sugár zúgott |
| És megint ráhajoltunk egymás fájdalmára, |
| | s látta isten: táncolok benned |
| | A gyönyör szépségbe hullámzott, |
| kicsapott. Élünk egymás mellett |
| | és ragyogásod lecsúszik az avarba, |
| | mint a kígyó mozaikmintás |
|
|
